Lapszemle, 1933. március

1933-03-06 [1395]

szony egész sajátos , jellegű,mert ami a románok érzelmeit illeti, azt azzal lehetne karakterizálni, amit ugy mondanak,hogy nagyrabecsülés szerelem nélkül,jugoszláv részről pedig igazán nem lehet tudni, vájjon csak szerelem, vagy nagyrabecsülés van-e meg, vagy egyik sem.A kettő közötti szövetségi viszony jórészt a két uralkodó között fennálló sógorsági viszonynak lehet betudni. Lidércnyomásként nehezedik Romániára az orosz fenyegetés, a Besszaráöiáért beigért revanche. Ámde a kis entente-szövetségesek,amelyek rögtön hajlandók segíteni Romániát, ha a magyarokat vagy bolgárokat keli megtámadni, egy Oroszországgal a szemben kért segítségre azzal bizonyos non posszumussszal válaszolnak. Ebben a kérdésben komplikálták a Lengyelországgal való szövetség ügyét is,amennyiben Lengyelország látva azt, hogy Romániának csak egy röges2iiéje van : hadakozni a magyar revíziós gondolat ellen,tehát jobbnak látták, hogy egy meg nemtáma* d-si paktumot létesítsenek Moszkvával gondolva,hogy Így Jobban fel tudnak készülni Németország ellen. A cikkirónak az a benyomása, hogy a román vezérkar úgyszólván, nem is gondol komolyan Beszzarábiának a Dnyeszter-vonalán leendS védelmére , ahol 240 km-es fronton úgyszólván minden km-rtlegaláob egy zászlóaljjal kellene megtömniük, ami azonban a hadsereg 3/4-ed részét jelentené. A vezérkar bizonyara azért nem törődik Oroszországgal,hogy jouban felsorakoz-