Lapszemle, 1933. március
1933-03-29 [1395]
mindegy "bizonyos tehetetlenségi nyomaték hatása alatt tovább fejlődtek s kereskedelmi mérlegünk utolsó két évben 155 ós 81 millió aktívummal zárult.. Ka Magyarországra irányuló kivitelünket csak részben akarjuk fenntartani, ak&rva»-nemakarva muszáj magyar mezőgazdasági terményeket importálnunk. Ennek a behozatalnak a korlátozása nem válnék köagazdaságunk javára s ebben az irányban külügyminiszteri•»«*M MM»MO»M<HMt«*W»W»M«IMMiiliii w mm* <M» t-m mm> mm* mm mm- mm m-> ™ ™ mm* mm m-m m~- w> _ mm mm, **w«MMMM»MMw —•.. umunk külön megértést mutat. Nem állhatunk csukott szemmel ama tény előtt, hogy más agrárállamokkal való kapcsolataink lehetőségét ez a körülmény mégis csak korlátozza, í?azderka b továbbiakban Bománia ós Jugoszlávia gazdasági helyzetével foglalkozik, moly államok kivitelük uagyrászót külföldi adóságaik kamataira fordítják ós statisztikailag kimutatja azt sf hogy Jugoszlávia „Magyar ország és Pománia buza-,kukorica- és takarmányárpa fölöslegeinek felvételére sokkal nagyobb territórium szükséges, mint amilyen Csehszlovákia* A preferenciáiig szerződések példaképéül Fazderka Franciaprszsá.gnak a dunai államokkal kötött szerződásót ajánlja. Mindent egybevetve a cikkiro ismételten azt hangoztatja, hogy a gazdasági kisantant kiépítése nagyon nehéz feladat* Kílótay István ismeretes cikké v.el vezetőhely en foglalkozik a Szlovák /ZQ/ s hangoztatja, hogy I'ilotay tóved, ha azt hiszi, hogy a szlovák-magyar együttélés fonala 1918 októberében szakadt el« Jelentós magyar férfiak, mint Kuscuth, r frefort s Crriinwald, Tisza apa és fin, Apponyi stb« közel egy évszázadon át teljes erővel közreműködtek azon, hogy ez a fonal elszakadjon, Kar„hogy Milotay nem ismeri jobban a magyar politikai történelmet, mert akkor tudná, hogy azon hangnemben, amilyenben most beszél Milotay a
