Lapszemle, 1933. február

1933-02-18 [1394]

szakadatlanul lntrikál a fegyverkezési kiegyenlítés és egyenjogúsítás ellen, aki mint a világ egyik legnagyobb fegyverexportáló országának külügyminisztere képmutató módon bűncselekménnyé akarja bélyegezni a hirtenbergl fegy­verszállítás! ügyet, és aki most ismét arra vállalkozik, hogy a kisentente ujabb összekovácsolásával, egészen ha­tározott politikai célokkal-aés követelésekkel szembeszáll­jon a folyamatban levő JTsjiődéssel/^ sakkhuzás­ftál arról van szó, hogy a párisi békediktátumok ingadozó rendszerét újból alátámasszák és a status quo fenntartásá­ban érdekelt hatalmak gyakorlati szolidaritását Idézzék elő. egyidejűleg azonban a Csehszlovákia, Jugoszlávia és Romá­nia uj kötelezettségeinek tartalma annak, afelel? le, hogy az egyik vagy másik állam végül mégis elug< hatna és másfelé orientálódhatna... AZ összes revíziós kíván*­gokkal szemben való legszélsőségesebb lntranzigencia akará­sa és a különös frontállitás Németország, Olaszország és Magyarország ellen tehát adva vannak. Bgyicejüleg sejthe­tőleg csir&zó sejtet akarnak létesíteni a francia bizton­sági rendszer számára. Úacára ennek természetesen a legke­reseob e!auik_Sincs _arra J hogy ennek a "blokkalakitásnak" túlságos jelentőséget tulajdonítsunk. Mert utóvégre a kis­entente három állama akkor sem erősebb és belsőleg nem szi­lárdabb, ha terjedelmes kül- és gazdaságpolitikai program­mot tesznek közzé. És hogy hol állanak Franciaország vazal­lus államai, amikor a határrevízió ós a fegyverkezési ki­egyenlítés kérdései merülnek, fel azt már régen tudjuk... - A Kreuz Ztg. /16-47/ a jelentésről szóló címzésben azt a kérdést veti fel, vájjon nincsen-e veszélyeztetve a bizton-

Next

/
Thumbnails
Contents