Lapszemle, 1933. február
1933-02-16 [1394]
sem német, sem olasz cáfolatok aitai nem nagyja magát meggyőzetni az ellenkezőjéről. A helyzet bizonyos tüneteit tekintve, a tudósító arra utal, hogy Herriot, mint a külügyi bizottság elnöke, amelyben "xbarnógaray leplezetlenül beszélt e szövetségről, kitért azelől, hogy e képviselőnek ellentmondjon és azóta többször célzást tett arra, hogy létezik egy olasz-német veszedelem. Ugyanabban az ülésben nagy szerepet játszottak a kirt_enbj^rgi_^ mint ahogyan egyáltalán azt kell mondani, hogy ezen eset úgyszólván kiin- j duló pontjává vált a külpolitikai pániknak. Nemcsakhogy a kisentente páratlan szívóssággal tolja mindig és mindig előtérbe a hirtentjergi esetet, a franciák is arról vannak meggyőződve, hogy itt _ej.sj3j._z_b_en _l_e_tt ^zzeJIogható_ a_z_jig^iiej^e^ zett német-olasz v esje_d_eJLem, ajnej^iél_ Magyaror_szág_ j)Jjaji na_g_y_ 3_Zt9j?_e_pet j.áts_zana_._ A párisi olasz nagykövet Dalaöiernál elsősorban a hirtenbergi eset folytonos felkarolása ellen panaszkodott és csak másodsorban tiltakozott a szövetségi híresztelések ellen. P^lsban,,J>eí>lf?SÍHtó?il3 t Jiíi?L , LJ*iÜfL?í3A?LilJL-?i^ííii^i^J-.JA p iL\^APiL e A^My^IPI^^^J^ÉS^-X a JAÍÍI&SÍÍSI&LÍ Borzalmas, de szükséges megmondani, hogy ezen állítólagos tünetek következtében Parisban komolyan beszélnek háborús veszedelemről, A tudósító ismét megemlíti a kisentente agitációját, amelyhez még a lengyel külpolitika erős aktiválása járul, lierriot némileg magánpolitikát ttz, ami nem épen könnyíti meg a párisi helyzet megítélését. Kert nehéz pontosan tudni, hogy hol végződnek a hivatalos tendenciák ős hol kezdődnek egy olyan hatalmas politikus egyéni kívánságai éa eszaéi* atiat Herriot. Azt is tudnlvéll a tudósító, hogy Herriot az tttöbhi
