Lapszemle, 1933. február

1933-02-09 [1394]

lenlegi berendezkedése alkalmas volna a béke biztositására, sőt ennek éppen ellenkezője i

b

a&, amit élénken igazol Franciaországnak és az ő politikai érdekköréhez tartoző államok folytonos fegyverkezése. A béke ügyét * éppen az szolgál ja, aki/-miut .Mussolini tette és teszi azt a helyzet világos felismerésével egy méltányosabb revi~» ziőt kivan,2,/ Ami ho^riot-nak azt a megállapítását illeti, hogy Albánia ugródeszkául szolgál Itáliának balkáni politikájához,megállapítani kivanja, hogy Itália minden körülmények között fenntartani és biztositani kívánja Albánia függetlenségét, amit Európa hatalmai annakidején formálisan el is ismertek , amit azonban éppen Itália éber őrködése nélkül Jugoszlávia már régen -* elsikkasztott volna.Herriot azután ugy beszélt Jugoszláviáról, amelynek baráti kapcsolata Franciaországgal nem rejteget semmiféléig hátsó érdeket. Erről nem igen lehet sző, mert hiszen éppen FTanoiaországoan napirenden vannak a tiltip.c^u-ok amiatt, hogy Jugoszlávia nem fizeti a háborús célokra francia részről neki adott kölcsönök kamatait és esedékes törlesztési részleteit. Mindent összevetve Franciaországnak van legkevesebb titulu- i saarra, hogy magát, mint az adriai bakc és a balkáni megértés őrangyala, valamint a Jugoszlávia ős Itália közötti megértés egyengetője állitsa oda. A jugoszláviai állapotok ujabb találó jellemzését reprodukálja a aianc-hcstes Guardienből a üorr. della Se—. »- —— - —-. — ————_ _ _ _ « ra /.?/, ahol Ben ül" c

w angol k^-visel'.' szintén err-k