Lapszemle, 1933. február

1933-02-08 [1394]

Hogy a kommunista aknamunka most már Romániában is eredményeket kezű elérni, holott mindeddig ez az ország majdnem teljesen immúnis maradt a kommunista agitáclótól 3 a kommunizmus komoly politikai erővé Romániában nem tudott lenni. Azt, hogy a szélsőséges elemek Romániában most nyíltan kezdenek fellétfni és tragikus kimenetelű kalandokba bocsátkoznak, nem lehet csak azzal megmagyarázni, hogy a kormánynak nincs elég stabilitása és hogy pénzügyi és gazdasági téren nehézséged vannak. Politikai befolyásokat keli keresni itt, melyeknek érdekében ! áll, hogy a román államot gyengítsék. Mindez komoly figyelmeztetést képez Románia vezetői számára, akik véget kell hogy yenrenek a pártok közötti veszekedésnek, hogy megvalósulhasson a nemzeti egység és összefogás, mert csak Így küzdhet meg Románia belső és külső veszedelmeivei.- Jugoszláviában a helyzet más ugyan, de nemkevásbé nyugtalanító. Az ellenzéki pártot egy idő óta olyan tevékenységet fejtenek ki, mely ugyJátszik túllépte a. kormányhatalom elleni törvényes akció kereteit. A demokraták, horvátok és szlovének nyíltan szembehelyezkedtek a kormánnyal, mely a föfieralista mozgalom vezérei ellen kényszerrendszabályokat alkalmazott. Daviűovics, a demokrata párt vezére kiáltványt tett közzé ahol az országnak núgy tartományba való beosztása, illetve átszervezése mellett foglal állást. A négy tartomány: Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia, melyeknek mindo

ö

;;l^e autonóm életet folytatna 3 a belgrádi Központi kormány csak a közérdekű kérdésekben járhatna el. A jugoszláv föderalizmusnak, mondja a Temps, lenének előnyei, de lehetnek hátrányai is, ha a fö- | deralizmus nem óvakodik bizonyos szeparatista törekvésektől