Lapszemle, 1933. február

1933-02-08 [1394]

é£J^fi^-él^El-fi£M-MUM]£aJUa nemzetre szakadt gyász impozáns módon tükröződik vissza a sajtóban is,, A legtöbb lap gyáazkeretben jelent meg és a lapok vezér* ciKkel szinte egységesen: kidomborít jak.

? hogy Trianon óta a magyar igazság bajvívójaként állott *enioen egy világgal szemben és egy egész világ hódolatát és tiszteletét szerezte meg a magyar nemzetnek* Milótay István a üMáSJÉ&Ss: §áS~ vezércikkében azt mondja, hogy Trianonban mindenünk elveszett csak a jogunk él s a nagy világ megvakult igazsá ^érzete és tehetetlensége mered velünk szembe s egy világ közönyével, nagyképűségével és rosszakarátóval szembea ken a jövőt kiharcolni egy eljövendő Magyarországnak* &p~ pon^. ezt a feladatot vállalta tul a hetedik évtized hata:«&n s ezt a harcot vívta több mint tíz esztendőn keresztül nogy egy világ megvetését tiszteletté tudja változtatni irántunk. &z az ő nagy életének talán legnagyobb dicsősége és kitartott ebben a harcban az utolsó percig^ mint egy torony és ott esett el azon a küzdőtéren, hogy még halálával is annak felemelő, megrendítő és kiengesztelő tragikumával is ugyanazt az ügyet szolgálja: a magyar nemzeti és az egyetemes ember3 eszmék széttóphetetlen azonosságát*** A

^LiíSffla£Íi>

kl2áSl«azt mondja, hogy amiKor bekövetkezett Magyarország nagy tragédiája, az összeomlás, Apponyl Albert tiszta aultjának és tekintélyének minoen őrtőkét a magyar ügynek ós a magyar államgondolatnak szolga-