Lapszemle, 1933. február
1933-02-06 [1394]
kélatas, da mind a na sátra jabb és igazságo s abb,aint a háborualőtti, aiaikor a caahak és a langy alak al voltak nyomva, ás falosztva, az uj imtú allan agyra azarvazattabb, randjtfwras táaedások tör tannak, tanát szarvazatten é s r and szara ata ktll a bafhsknak és langyal aknák együtt*s«n védekezniük a revisióa aozgaloanal szambán. Bnlaőbb szállana, kapcsolatba kall lépni a két a t ázatnak és annak lagjobb utja a szcoályot kapcsolat a langyal és caah ifjúság között# mert azeket nim befolyásolja apóik slőitéleta. & csehországi lengyel kisebbség természetes azerepa, hogy összekötő" kapoca legyen a lengyel és cseh kultúra között. Baandi prágai román követ a Svetozar prágai folyóiratban hoaszabb jayilatkozatot tett a k isantant keletkezés éről éa .ielentősé•• fiáról, laka Xanescunak tulajdonítja a kisantant létrahozását és azt a meglepő kijelentést kockáztatja, hogy a vilagJaáboru előtt 120 s£llió főnyi na aiz a ti kiaebbség volt ráhagyva a kormányok kényéra -ka dvé~ ra és ezek ólatükat és szabadságokat f eny ege ttéki: A. békaszer ződé a azonban 25 Billióra csökkantette a nemzeti ki sebbségakjszáaát és «zaknak is emberi lé tat biz^ositott. /ír.Presse 5/ ... = 1 Safranak, a párisi csah követség titkára , az ottan* .Jog-? tudooányi Társaságban előadást tartott a csehországi a? ^oi^xis bi ztorj. „t.á.sról A /Pr 0 Presse 4./ á G-renzb. /4/figyelmest«ti BenesH , hogy agyra makacsabban palalovalja magát a kisantant-politfckába , padig job^ volna kávésabbat aaavalni a kisantant egységéről éa kár Caahország létét alihaz a fikcióhoz kötni. J, délszláv tarrox és diktatúra olyan állapotokra vezetett, hogy már nemcaak Angliában, hanaa francia politikai körökben aem l«h,t kaaolyan b,szálai a délszláv agyaégről, a belgrádi uralmat aijodanütt az európai béka vaszadaltónak látják. Bongnia i» tahatatlan
