Lapszemle, 1933. február

1933-02-25 [1394]

gásolja, hogy • jelölő listák alsó* hat helyére csak olyanokat lehet jelölni, akik szóban ás irásban birják az államnyelvet. Mindenki n«k kasznár** van ugyan, hogy az áll amny elvet megtanulj a,de «s a ne» _^ zedék, amely ma legalkalmasabb és hivatott a községi ügyök veze teáért, stn sajátíthatta «1 » múltban a mai államnyelvet, alkotmány nem akarhat nem célravezető és lehetetlen dolgokat, tehát ne hivatkozzanak az alkotmányra ennél az intézkedésnél, AZ alketseány aem zárja ki az anyanyelvek használata* • mint ahogy egykor, ugy na is a helyi nyelveken is vezetni kellene a községek jegyzőkönyvelt,¥a a törni ny javaslat csak megakadályozza a községi önkormányzat kifejlődését és lehetővé teszi a protekciót és korrupciót* - Kraft esszédével a délutáni ülésen foglalkozott Mihajlovios Sav«tisztlóy, a belügyminisztérium B.B.l* eaztályánlfc volt vezetője. Hagy rokonszenvvel nyilatkozott a hazai nemiségről, de kifogásolja,hogy Kraft beszédébe azt is bele lehetne magyarázni, mintha a délszláv államban rossa dolguk lenne a németeknek é« más kisebbségeknek. Hivatkozik rá, hogy ő jóváhagyatta máx az uj uralom el s5 évében a Knlturbund alapszabályait és lehetőre tette, hagy azonnal megalakítsák a oéBftt politikai pártot, holott m magyar uralom miatt • délvidéki németeknek sohasem volt külön pártjuk. Maga Protics,akkori miniszterelnök , adta ki az utasítást, hogy a kisebbségekkel ssé- j pen kell bánni, Kraft egyéb kifogásait is visszaút amit ja, mert az államnyelv tudása a vila% on mindenütt kötelesé^ fOtfe más falasé laláa ét a aelagyminisetey záróbeszédé után a panama**- a bieettság javaslatát elvetve, a belügyminiszter eredeti javaslatát fogadta el 218 szóval 3 ellen.