Lapszemle, 1933. február

1933-02-23 [1394]

akar tartani. Olyan rideg akc Int araiadban a hirtenbergi ügyből kifolyólag volt része,, .. íiyeztetik Ausztria sétáló ;es3égó t» Franciaországhoz ós Angliához a viszonya nem volt olyan, hogy egy ilyen eljárást várhatott volna és ezért közelfekvő az a feltevés, hogy a két nagyhatalmat a kisantant állitotta bele céljainak központjába, Itt e^y kimondottau ellenséges cselekedetről van szó, amely nem fér össze azuil a barátsággal, melyet a kisantant szinlol Ausztriával ózomren. A Tagbl. arr . sutát rá, hogy a brit ós franoia diplomácia ráeszmélhetett már arra, hogy az a kvaliT:'.álbatatlan tónus e

b

'y szuverén állam és a Népszövetségnek o^y tagjával szemben a genfi intézménynek sem lőhet hasznára,, mely az államok egyenlőségének az elvén alapszik. Ha a Irattól* államférfiak tényleg azt a nagyvonalú európai politikát novetnók, melyet Paris hirdet mindig, akkor elsősorban arra kellene törekedniük, hogy politikájukat Ausztriával os a dunai államokkal szembon tárgyilagos információkra alapozzák, nem pedig a kisantant egyoldalú inforraáoiőira. Európa ma azelőtt a veíszedelen előtt áll, hogy a kisantant államok révén két ellenséges táborra szakad, és a jelentéktelen tiirtenber^-i ügy felfújása azt a benyomást kelti, mintha Ausztriát ezen táborok egyikébe akarnák belekényszeriiené. Ausztriai ennek ellent fog állni, amcduig osak bir, raort ragaszkodik természetes európai beéllitottsá^dhoz, u^y gazdasági, mint kulturális téren, Ezt a tendenciát Franciaországnak ia kellő-