Lapszemle, 1933. január

1933-01-25 [1393]

A centrumpárt január iiZ-ltl Gelsenkircheni nagygyűlésén schreiber dr. prelátus bJU?odal^t^ Herrlot volt francia miniszterelnöknek a_ német_birodalom alapításának évfordulója alkalmából rendezett emlékűnriepsé gek_ ellen. emelt kifogásait. Herrlot kritikájával szemben meg kell állapítani, hogy minden nemzetnek joga van arra, hogy legkényesebb és nagy emléknapjait ünnepelje. Persze Franciaországon a háború utáni időben rendkívüli módon elhanyagolták a német nemzet mélr tóságáról és sajátosságairól való ismereteket, AZ erkölcsi leszerelés és közeledés csak akkor lehetséges, ha komoly tisztelettel és fenntartás nélküli nagyrabecsüléssel viseltetnek nemcsak a nagynemzetek, hanem a kisebb népek életjogai iránt is. Herrlot na k az a megjegyzése, hogy ÍM émet országon a szaeadság fogalmát ugy magyarázzák,. hogy jogcímük van a fegyverviselésre, nem hely álló és a szabadság fogalmának meg nem engedett szűkítése. Ha - úgymond - a leszereléséén való egyenjogúságért szállunk sikra, ugy ez nem történik csupán egy elpusztíthatatlan jogérzésből, hanem abból az akaratból is, hogy az emberiség fegyverkezési apparátusa lényegesen és igen tekintélyesen leszállittassék és a közeledés előfeltételei megteremtesserek. A fegyverek leszerelésének_meg_ kell előznie az^ erkölcsi lesze-? XfiJJsia különben az utóbbi csupán a Népszövetség ama vitatkozásának medrében marad, amely ma a mandsuriai kérdésben rendkívül meddőén és kínosan érint. Ha Herrlot végül azt jegyzi meg, hogy Németország politikája arra irányul, hogy tárgyalások által lassan-lassan ismét visszanyerje azt, amit a háború által elveszített, akkor a német_revíziós politika néhány célját helyesen