Lapszemle, 1933. január

1933-01-03 [1393]

aduig inig nem késő. A cikk ezután rámutat arra, hogy a világháború icitörésének közvetlen oka nem a Monarchiának a serajevol gyilkosság ügyéhen tanúsított hajthatatlansága volt, hanem azoknak a rendszeres o_s_zt_rá_k^nó_me^ . nak az összessége, melyek a háborút előkészítették és kikerülhetetlenné tették. A háború előtti tiz év folyamán Szerbia több ultimátumot is kapott a Monarchiától: egyszer azazért mert fegyvetelt és hadianyagjait nem egy osztrák gyár tói, hanem a francia creusot cégtől rendelte,-ebből támadt az osztrák-szerb vámháboru, mely a Monarchia kapitulációjára vezetett; Bosznia annexlőja idején ujabb ultimátumokat kapott Szefbia, majd 1912-tól kezdve egyre gyakoribbakká váltak a Szerbiához intézett követelödzések, mert a Monarchia nem akarta tűrni Szerbia terjeszkedését. Ekkor történt a prisrendi osztrák-magyar konzul esete, mely nevetségessé tette az egész világ szeménen a Monarchia diplomáciajátr Ugyanakkor a boszniai szerbek, a horvátországi, dalmáciai és bánáti horvátok és sziavonok ellen egyre-másra folytak a hazaárulásl perek, a többi európai hatalom ahelyett, hogy a provokáló osztrák-magyar kormány ellen erélyesen felléptek volna, Szerbiának tanácsolták, hogy engedjen. Hasonló hibáknak nem szabad megismétlődni. A legutóbbi olasz-Jugoszláv incidenseknek igazi oka az, hogy Olaszország erőszakkal el akarja foglalni Dalmáciát, melynek lakossága tiszta szláv s melyre Jugoszláviának régebbi jogai vannak mint az olaszoknak. Nem szabad megelégedni azzal, hogy a mostani