Lapszemle, 1933. január

1933-01-19 [1393]

ügyi bizottságárak tagja, röiri<i beszedben hangculyozta,hogy a franoia t Őrsegek igazságos békét akarnak, amely e jelenlegi békes ze rző lése k ig az s ágt al ar< s ága in ek peruj it ás in al* pazi k. Le dermams t *»nár a trianoni igazságtalanságokról több francia -'árokban és parisban elcarlást fog tartani. A kisebbségi probléma Európa katae ztróf áj át jelentheti. Erre a konklúzióra jut a »Paatei,-ULQXd- öái rézérc fcfce, amelyben Junkerstorff u kisebbségek helyzetét tanulmányozó 6''áüP

;

saa'ág alelnöke foglalja össze a 40 mii? iónyi európai kisebbségek helyzetit ésazt hangsúly ózza,hogy a kisebbségvédelem princípiuma a teljes kulturszab ads ág biztosítása Vui amennyi nemzeti kisebbet? ez ám ár a. A "Magyarság" ugyanekkor ismeiteti a "Cuvantul" támadását amely r ál asz a "Magyarság" karácsonyi kisebbségi mellékletére ée többek közt azt condija,hogy a román, szerb és cseh t8rtónelemham alt ás letaga'ása és a "Curentul" Ízléstelen nyélről t ögetése helyett korrekt eljárást, várna a bukaresti sajtétól is. Hogy az ieas i kisebbségi sérelmeket sem tették nálunk szóvá, amikor kellett volna, M zo^yit ja minden tankönyvünk, amelyek soha meg nem emiitett ék,ftory a moldvai csengek magyar anyanyelvét még a val». lásokiat ás bél is kizárta, több mint évszázaddal ezelőtt a rofcán koxrn&y* Ho&y uj t^rteönyvünkben bevonultkk az erdélyi sérelmek, azon 03 eppet sem c^oiálkozhatrak Bukarestben, ahol a tankönyvek még azt is betanít tatnak a gyermekekkel, hogy a magyar ursloo a2 Ut hány évi 's hány hónapi börtönt róttak ki a bíróságok sajtóperekben a hazai torain vezetőkre. Szántó Rudolfnak a jugoszláviai magyar tanitókípző-int ézet feláll it ására vonatkozó állítólagos kormányigéretet emlegető nyilatkozatát, amelyei a "Pester Lloyd" és n "Képezara" is külön kidomborított, aa a "Magyarság" a hirek között tes?i eu.c^á ée emlékestet prra, hogy Sztankovies közoktat ás ügyi minisfiter ar-