Lapszemle, 1933. január

1933-01-18 [1393]

Lloyd George hetvenedik születésnapja alkalmából két intervjui adott a sajtónak. íírősen meglepő a liberális ile^s-Chr.-.nek /16/ adott intervju, melyben a hivatlos liberális politikát elitéli és a liberáii párt közeli felbomlását várja. A hosszú intervjuban kijelenti többek közt, hogy ma* életét nem mint karriert tekintette, hanem a munka szex pontjából é3 mig feladatait nem teljositette, nem beszélhet pályája csúcspontjáról. A mai válság nem hasonlit a régi szokott vál3.égőkhöz, hauem az óriási változások magvait hordja magában és a vele szemben a' kalmazott eyzközök nemcsak nem voltak megfelelőek, huueu nevetségesen értéktelenek voltak. A helyzet magaslatán ma csak két embei áll: Kuss-, lini és otalin, de az ő rendelkezésükre sajnos csak korlátolt erők állanak, líem hiszi, hogy ujabb háborút megérjen, de az 1914,-i háborút sem várta. Az angol parlamentet a világ legx egy elnéz etteöb gyülekezeti ..ok tartja, azután kijelentig hogy a liberális pártnak más jövődi nem tud jósolni, mint becstelen halált

, mert a párt kétaziml politikát fc' t it, egyik szemével az őt támogqtó szabad kereskedelmi érd ^kéltségek lé néz, másik szemével az őt támogató konzervatív támogatók felé sandi Lpen azért ma a progresszív gondolkodású, fiatalság nem a liberális,ha~ nem a munkáspárti táborba lép. ó nem fogadja el a munkáspárt mindem Unát, de kevésbé tér el mégis tőle, mint a mai liberalizmus olajos whit geskedéaétól; a munkáspárttól nem fél. ü maga meg akarja őrizni függe" 0 * lenségét, da hajlandó bármely párt kormányát támogatni, amely időszert, politikát folytat, llitéli a kormányt, hogy as aranyalaphoz addig is oly mereven ragaszkodott. Ea aa angol kormány erős volna, a rilággazi sági konferencián vezethetne, de a mai gyöngőségében Kanada.beesapta.^ Japán dacol vele é3 egy haldokló - aa»?ríkai kormány megfélemlíti. A né egyenjogúság kérdésében sem járt el az .angol kormány határozott.ni, x.. • gasskodva eredeti elhatározásához. A lap vezércikkében rámutat- arra.