Lapszemle, 1933. január

1933-01-18 [1393]

megkezdte bejelentett belgrádi cikksorozatát, amelyben az olasz-jugoszláv ellentétek fejleményeit szerb-barfet szellemben ismerteti, kezdve az 1915-1 londoni egyezménytől a közelmúlt traui incidensig. mU könyvével behatóan foglalkozik a ftépublique 14 kiemelve, hogy a könyv minden lángold szenvedélye mellett igaz és őszinte feltárása a jugoszláv népek aspirációinak és szenvedéseinek. Pribicsevicsnek meggyőzőerejtt fejtegető sei cikkíróra azt a benyomás', keltik,nogy Jugoszlávia felől háborús veszedelem fenyegethet, ha Roma és Belgrád nem ll&uidálják ellentéteiket, 4Al^^^^l^Jí

1

^^^^!_tanulmáynozó cikksorozatának 19.__fejezetében Laurát /Hépubllque 14/ a Heimwehrek és az osztrák hitleristák politikai programmját vizsgálja. Eszerint a Heimwehrek programmja a diktatórikus koreiőmányzat iránt T/szeretetben és a szociáldemokraták elleni gyűlöletben merül ki. Vezéreik a legitimizmus felé hajlanak, de ismerve az osztrák nép köztársasági érzelmeit nem mernek még nyíltan beszélni a restaurációról. Ebben több politikai érzékről tesznek tanúbizonyságot mint Papén. Kogy _Zlta_volt_c sászár né val szoros _összekötte_té sben vannak 3emml sem bizon/itja jobban, minthogy Duf^ek rendőrfőnök két év óta Külföldi szabadságon van, Hivatalosan azon a cimen, ogy "tanulmányoz

1

*, valóságban azonban, hogy Zita királyné autóját vezesse, stenockerzeelbea lakik a klráj.^1 kastéllyal szemben. Az osztrák kormány te