Lapszemle, 1933. január
1933-01-14 [1393]
ra, majd pedig csodálkozásának ad kifejezést afölött, nogy a francia sajtó milyen szivesen ad helyt és visszhangot mindazoknak a léghői kapott tendenciózus inszinuáciőknak, amelyek jugoszláv részről az olasz-albán viszonnyal kapcsolatban napvilágot látnak. Érdekes és ta láló módo n Illusztrálja a Stampa /12/ vj>zeji5hj^ go szláv iában é s Csehszlov ákiába n miként látják a revízión Ízmus gondolatának térhód ítását és miként viselkednek ezzel szemben, amikor nagy hűhóval világszerte kiabál jak,hogy az elégedetlenkedők a revizionista követeléseikkel Európa békéjét veszélyeztetik, a kis entente államok, amelyeket a békeszerződések növesztettek nagyra, nagyobbra,mint amilyen azoknak asszimiláló képessége, ezek az országok valósággal be akarják csapni a világot,: és elhitetni azzal,ho^y a revi zionizmus Idegen kitalálás, A politikában sokféle trüki. meg van engedve, de az, amit ezek jia'sználnak, már túlmegy a hat ron. A revizionizmus ma-mór olyan jelenség, amelyre nem sza bad tisztán olasz vagy magyar,illetve német vagy bolgár,sőt néha francia cimkét is ráosztani,mert ez már meghódította a közhagnulatot, már utat tört minoen nép lelkéhez. Vannak,akik dicsekesznek vele, ás vadnak,akik félelemből még rejte- . getik. Akik azt mondják,hogy a reviziős mozgalmak azokból az államokból erednek,amelyek megcsonkítást szenvedtek,ne feledkezzenek el arról,hogy mi minden történik ilyen irányban Jugoszláviában és Csehszlovákiában is. Romániáról nem beszél, mivel az erdélyi magyar kisebbség olyan loyalitássa viselkedik,hogy igazán nem érdemli meg azt az üldözést és •
