Lapszemle, 1933. január

1933-01-14 [1393]

Az Echó líd a kontroverziából két tanúságot von le a jövőre: 1. az amerikai Ígéretekre csak akkor szabad építeni ha azok teljes jogi értékkel bírnak ugy mint más kormányuk lgéfetei. 2.A genfi és egyéb tanácskozásokbői ki kell zárni az olyan "figyelőket" és "amerikai állampolgárokat" akik nem beszélhetnek kormányuk nevében. Ha Európa ezt szabályként felállítaná és szigorúan ragaszkodna hozzá, akkor Norman Davis hamarosan összepakolna és nem jönne helyébe senki. é-?É5§Í5-^?-t§Y5i?^!S-§5-.í?5!!555ífiS

a

B* clmü lap munkatársa előtt mondott nyilatkozatát ismerteti, amelybon az 1931 moratórium ellen foglalt álláspontját fejti ki és a washingtoni utjának epizódjait, különösen a francia-amerikai komünlkélétre jöttének körülményeit mondja el. Laval feleleveníti az akkoriban annyi port felvert Sorah-interjut is, amelyben az európai határok revíziójáról volt szó. Laval elmondja, hogy kerefcen visszautasított minden amerikai beavatkozást az európai határok kérdésébe, amely határokat egy amerikai elnök ceruzája vont meg. Laval brutális szőklmondása az Intranslgeant szerint teljesen megnyerta Borán rokonszenvét. U2&y;_Amer^kának_& .ͧ5S§§§£ljj £W5^BZ?5i«5é-í£-5S55z na_van

2 misem bizonyltja j^Dban, irja a Petit Párisién 11, mint egyik nagy németországi érdekeltségekkel biró amerikai bank legutóbbi közgyűlése, amelyen a bank elnöke kijelentette, hogy 1932-ben Németország pontosan fizette a kamatokat és amortizációt is, és hogy a ntL.et részvények nagy áremelkedést mutatnak ugy Berlinben mint a külföldi piacokon. A bizalomnak ezt a fellendülését a bank elr'ike egyenesen Lausanr.e szán Iájára irta. Wlggln, aki ezen bank ügyvezető tanácsának el-