Lapszemle, 1933. január

1933-01-13 [1393]

citálva az uj francia nagykövet.kijelentésének ama részét, ahol hangoztatta, hogy 6

% aki jól ismeri a francia paraszt gondolkodását, meg van győződve arról,hogy azzal el sem lehetne hitetni,hogy. mélyebben j^ró ellentétek létezhessenek Franciaország és Itália között. A cikk nelyesel ennek a kijelentésnek, de megjegyzi, hogy akkor jő lenne,ha de Jouvenel,mielőtt hazájából elutazna, tényleg megkérdezne egy pár józanul gondolkodó francia parasztot,miként vélekedik arról a mentalitásról, amely a Jugoszláviával valő viszony~szemszögéhői itéli meg az olasz-francia vonatkozásokat és a kél ország közötti megértést a jugoszláv politika követelményeinek rendeli alá,A francia lapokat olvasva ugyanis ugy látszik, hogy a q»uai d'Orsay Itália iránti politikáját a jugoszláv érdekek szerint irányítja.. A fasizmus univerzalitását a_ "Temps" ^következetes tagadásával szembe

n a közelm

úl

t napo

kban két igen tele intélyes ^francia po_l.itikus is hangoztatta, nevezetesen Caillaux és Paul-Boncour, akiknek politikai felfogása pedig közismerten távol áll á fasiszta politikától.Ezt a ... megállapítást az összes 11-1 lapok kihangsúlyozzuk és utal nak az előbb emiitett két politikus kijelentéseire, amelyek megegyeznek annak a ténynek elismerésénenhogy a fas.^gzta korporációs rendszer kiépítése volt leghatásosabb eszköze annak,hogy Itália minden más országnál jobban meg tudott birkózni a gazdasági krízissel. 4_Gigrnale„d' Ital la igazgató ja, a lap l.:;-i szácunak v~ zetőhelyón folytat ja Jugoszláviáról szolé cikksorozat Ji 4 és ezúttal az Itália ellen irányuló g^Ülö.lettelt.eljes