Lapszemle, 1933. január
1933-01-13 [1393]
tot ?»1 lehessen fogad tatjai; A &om*F.éa D 9 Tel a ll fejtegetik Ifoinoiaorsz ág nehéz péin /ügyi helyzetéi és úgy látják, hogy az aranyaiajáoa álló országok soha el ner tudják érái a pénzügyi Sgysaíiulyt, mert minden takarékosság, mihelyt megvalósítják, már nem elég, tekintve, hogy közben az államjövsdelmek folyton csökkennek. otalin dlcaskvéae az ö téves terv sikeréről a, S.Tel.11 szerint túlzott és hazug. Ha az ötéves terv által sikerült is Qrc SE ország nehéz iparát, hu* dikésallítségét az ors zág teherbírásán felüli arányokban kifejleszteni, a termelés e téren sem tökéletes termékeket hoz létre, másfelől pedig aa életet kényelmesebbé tevő iparágak rovására ment. Kijelentése, hogy a szovjetnek szükségei volt e hadikészültség, mert különben megtámadták volna, propagandabeszéd, mellyel a tömegek gyűlöletét a külfölddel szembeniéi akarjÍ kelteni. A parasztok helyzete is megnehezedett. Földesuraik földjét nekik ígérte a forradalom és most tőlük ís elvette. Most is rabszolgák, ha az állam rabszolgái is, A* alwari lázongáa sokkal komolyabb, mint eleinte hitték, irják a Han C-u,és Neros-Chr.il és .helyesen tette szerintük az indiai kormány, hogy a maharadzsa segítségére ment, mart a villongás a mczlen-hindu ellentétből k< letkezett és igen könnyen átcsaphatott volna Angii-Indiára is* A kenyai aranyme zeik bennszülött lakosságának kártalanítását követeli a gunoh.GrU.il elvesztettföldjeikért. Utódállamok. Qarol román ki rály a válság idejére Bukarestbe ment, Titulescu vissza* tért fájóból, irja a D. Tel.il Reuter-j elentéshen* Gaydu oikkeit a Giwr.d'It.-ból Szerbia olaezellenea kom ánváról a j).Tel, 11 ismerteti,
