Lapszemle, 1933. január

1933-01-13 [1393]

kusok eiisorókeny^ógótmutatta^, de elmulasztották,', hogy jé­tanácsokat aümásoknak. A trianoni fosyvérkoáési klau­zuláról iéhötr.5 vitatkozni, ha betartottak volna. Minthogy azonban ki játszották, mu 0 yarország elvesztette a jogát ur­ra, ooiitozzék_1 íeKÍ ; verzése ellen. A francia politi­kusok eric azonban nem rif^oimoztették a magyarokat, Clkk­iró mir.öi£ f á jdaioiBrial látta, hogy Apponyl Genfben nagy szó­noki, politikai és egyéni súlyát a német Úgy védelmére pa­zaron a. Ls mélységes sajnálattal konstatálta a kooperációt a lovagias magyar nemzet ás a német tgtrbár kezelt. Végül &a&yarqr:3zág szépségeit magasztalja és minden franciának ajánlja hegy látogasson el ide. z^io 1 Jí* ly t _ 1 v i y o l ó i „i nszubqr dinári ő jt ár­tolásáért súly o san elitéli az Ere cuvellc IC. És a ^aniu kormány lemondásának komoly következményeitől tart. Emlé­keztet arra, hogy Hl ét népszövetségi pénzügyi szakér tő­je len tó seben a tékozló és korrupt adminisztráció gyökeres reformját jelölte meg Románia o al p r a á 111t d s ának slne qua non-;;a ként. Amikor Carol a fobünösjk aellé áll és a koro­na eléjogait fölébe helyezi az állam érdekeinek, no&csak. a koronáját teszi kockára, hanem Romániát ugy állítja a világ elé, mint az anarchiaás önkény államát» A nemzeti parasztpárt félrerugásától és egy ruca kormány kísérletezé­séből márcsak egy lépés a tisztán személyi kormányzásig. De nagykörűés, hogy s pénztelen és lázeeteg Bománia egy ilyen költséges experimentumot ki blr-e­Houbaud /Petit í-ar isién 11/ folytatja belgád'" cikksorozatát. Ezűitaí"'/Janclor király egyéniségét és iv öé"képös~ég^lt dicsőíti. 4 an: üujiongás és dicséret v

Next

/
Thumbnails
Contents