Lapszemle, 1933. január

1933-01-13 [1393]

Sauerwein a Pr„ Presse vezércikkében magyarázgatja 6 cseheknek, hogy az osztrák kölcsönt a francia kormány kénytelen volt megszavaztatni magasabb politikai szempontokból Suropa békéje fentartása érdekében. Hogy a francia pénzpiac a volt szövetségesek előtt elzárkózik, azt na tekintsék bizalma tlanságnak, de Franciaországnak magának sincs most pénze és különben is rossz az a r-ndszer pénzügyi, és diplomáciai tér«n egyaránt, mely as egyik helyen fenyegető konfliktuselháritását ugy próbálja m8g

3 hogy azzal a szomszédban tesz lehetővé ajabb konfliktust. Magasabb szempontból egész Európát kell nézni, annak szanálása készül Franciaország és ezt csak pénzügyi alapon 1 het , véghezvinni. Hivja össze a francia kormány az arannyal rendelkező vagy hitalkópea államok kormányait Genfbe vagy Baselbe, hogy stabilizációs tervet készítsenek az összes európai valutákra ós pontos adatok alapján késsitsanek tervet, milyen feltételek mellett vehetik át ezek aa államok a közös garanciát a többi valuta szanálásáért. Buropa egyes részela azért gondolnak kalandra, mart senki sem hoz általános megoldást az árucsere normális lefolyásának helyr*állitására. Ezt a feladatot csak Paul Bonoour oldhatja meg. 4 Ghrenzb, vezércikke Banessel gúnyolódik. A cseh külügy mi ni sztár látja, hogy az idők fordulata, a revizió eszméjének erőlködései hamar végez az 6 eddigi politikájával. Hogy eddigi nélkül özhet e tl enségi hirét megőrizze, most hirtelen átnyergelt és felcsap történetfilozófusnak, aki röpiratot irt arról, hogy a nagy francia forradalom eszméi jelentkeznek gyakorlati megvalósitásban a világháború eredményében, A történetfilozófus Benes azonban nem igazolja ilyen ostobaságokkal az államférfi Benest, sőt egyenesen d^-zavuál ja; A Pr, Tagbl, szerint Né

metország közös katonai attasét fog tartani a klsantantállaiokb

an és iití.r ue is jelentette, hogy erre az ál-