Lapszemle, 1933. január
1933-01-02 [1393]
előre semmi intézkedés nem történt a deficit eltüntetésére. Főleg az állani üzenek dolgoznak nagy deficittel. A külkereskedelem esik és a külföldi vnlu4 ták összege az azelőtti évinek csak: 11 %-a. Az angol és amerikai hitelezők^" kel ujabb noratóriumegyezményt sikerült kötni. A D.Tel.30 irja Budapestről, hogy egy elszegényedett Cziráky grófnő koldulási engedélyt kapott a fővárostól. I A francia kamara vitáját az osztrák kölc sönről a Times, líom.F. ,D.Ttl. D.Mail 30 és a Times, Manoh.Gu.3l ismertetik. A Manch.Gu.állandóan foglalkozik a szerb-olasz ellentettel . A lap 30,-i számában J.Mahoney-'Shea Lawlor elítéli az angol államférfiak nyilatkozatát a lapban, mart ahelyett, hogy a szomszéd államokat lecsititaná, csak még jol ban felbátorítja '.Szerbiával szemben tánadó kampányuk folytatására.A traui ^* vandalizmus okai messze nyúlnak vissza é3 Olaszország agresszív viselkedése keserítette el Dalmácia lakosait. Mint 3£orza a brüsszeli "Joir-bnn rámutat, Dalmácia alapjában véve szláv és nem ola3Z. IItg kell szívlelni Bent3 f elstó. litását, b^é v a °öke ügyét az országok együttműködéssel segítsék elo. Itália nem akar együttműködni é3 ez veszélyezteti legjobban 3urópa békéjét. A lap 31.-i számában Melville nyilt levélben cáfolja Viliari kijelentéseit. Kiemeli, hogy a dalmáciai tüntetések a nép haragjának kitörése volt, mert a nép tiltakozik Mussolini imperialisztikus tervei ellen Dalmáciára, mely t*l nyomólag szláv. /?00,000 délszláv, 4000 olasz/.AZ sem igaz, hegy a horvátok • 1 és szlovének elitélik e vandalizmust, Ha a horvátok na duzzognak is, a mu.lt N ban mindig mutatták, hogy igazi ellenségük Olaszország és a dalmáciai kérdés is elso'sorban nem * szerbeket, hanem a horvátokat bántja,. Itália helyti lenül testi, ha imperialisztikus céljai előmozdítására kihasználja a délszláv belső ellentéteket, melyek szerb belügy. A Iíorn.P.3l iria, hogy egy szerb ha jóska pitá nvt elitéltek, mert u*mia w hamis bejeltttéssel az angol hajozasnaK tárokat okozott.
