Lapszemle, 1933. január

1933-01-11 [1393]

Mussolini nagy politikai offenzívát készít elő a Balkánon, a fő cél: a kisantant azétugrasztása oiiaen a miniszterelnökhöz közelálló agrárpárti Veoser kapcsolatban a Neues Wiener Abendblatt cikkével Mussolini balkáni politikájáról, írja, hogy január 20.-án veszti érvényét az olasz-román provizórium ós az eddigi barátsági szerződós megIjjitásárél fognak tárgyalni, Róma állítólag azt a feltételt állította fel - irja a V

60

ser - hogy Romániának köteleznie keli magát semlegességre egy olasz-jugoszláv konfliktus esetén. Mussolini ily módon akarja szótugrasztani a kisantantot. Románia kisantant-pciitikájában eddig Magyarország ellen irányuló fenyegetsét látottoJugoszlávia ós Románia között egyébként nem nagy szeretet uralkodik, nemzetiségi ellentéteken kívül a két állam között számos politikai ós gazdasági differencia is mutatkozik, amelyek főképen a Bánát felosztása folytán keletkeztek,, Bzekből a politikai realitásokból indul el Mussolini, Románia egyelőre azt a politikát folytatja, hogy két vasat melegít a tűmben, egyrészt Olaszországgal való tárgyalásokra készülődik, lásrészt Titulescu Parisba utazik, ahol Franciaország mai gazdasági és pénzügyi nehézségei közepette aligha fogja a vart eredményt elérni. Ugyancsak a Veoser idézi a Le Temps római leveleződének egy cikkét, amely arról a hangulatról számol be, aiaeilyel Olaszországban a Franciaországgal való tárgyalásokat várják. Abban a pillanatban amidőn az uj francia nagykövet Rómába érkezése a franoiá-olaaz viszony kérdését az érdeklődós homlokterébe állítja,az egész ola3Z sajtóban tovább ia-folyik a Jugoszlávia elleni kampány

e Ez azt bizonyítja, hogy a francia-olasz megegyezés milyen kemény dió lesz

0 Róma, ugyláiszik, elvan határozva arra, hogy mindjárt az elején megmondja, hogy az Olaszországgal való barátság Franciaország szempontjából olyan értékkel biiv