Lapszemle, 1933. január

1933-01-10 [1393]

Ha pedig Belgrádból ered a ttlz csóva, akkor kézenfekvő az a fel tevés, hogy éppen a traui Incidenst akarta utólag ilyen inszinuáeiőval menteni. A vámunió híre tehát mindkét esetben taktikai célokat szolgált és Albánlát meglitcsak tudta nélkül használták fel arra, hogy nyugtalanítsák vele a nemzetközi politikát. Ennek a Journal de Génébe szerint ugy lehetne véget vetni, ha a Népszövetség maga sietne Albánia segítségére. Az^ang©1:fragc£§_ §z ©14<|§r 11 £ 8_ 111 Uj5 ©riüs_ vo 11 £t álla pitja meg a La_Répubiigue, Angliának az adósságkéi desben tanúsított magatartásából. Nem elég, hogy kilépett a nemfi-etők frontjából, de Chamberlain pénzügyminiszter Birminghamban kijelentette, hogy Amerika ragaszkodása a fizetéshez vissza ál' litotta Angliának hitelezői jogait Franciaországgal szemben, Y.1.Szjp_nt _az JE r e..kQ.uve_l_le_ é.vjgéjiL r.eJXejUwóJJgajLj^jiyjigr y_éssai_41 lap ltja meg ezt a szolidaritást. Herriot közeleüüöi politikájának hála, most már London is belátja, hogy a leszerelés és az biztonság kérdéseit e&ymástól elválasztani nem lehet. És hogy a francia konstruktív &erv nyújtja a legjobb garanciákat a német nacionalista veszedelem ellen. A francodbrit entente lehetővé teszi azt is, hogy Franciaország higgadttan nézzen szembe, a többi európai problémákkal, igy az Albánia felől fenyegető komplikációkkal is, _A _Jo_uijga_l_ _d_e_ _Ge_njB_ve_ _8_ A

z

J^

r

X

e

A

z

A^A^A

8

_ A

e

JA^4pJ_® dáé s

JíLJil^si_t ia_jgi_ss_z__a a szocialista Populalrenek azon állitását, hogy a lapot a Schneider és creuzot nunlciógyár válalata pénzeli. Kategorikusan cáfolja a Bemer Tagwachtnak azt a verzióját is

: hogy a japán kormány ezer előfizetőt helyezett volna kilátásba a hadseregben, a Journal de Genévének, ha elbocsájt• J

a kötelékéből W. Martint, A Journal de Geneve megtette a lé