Lapszemle, 1933. január

1933-01-10 [1393]

elfogják oszlatni a francia amerikai félreértéseket mielőtt azok konfliktusra vezethetnének. A Temps 6 washingtoni tudósítója szerint az Egyesült Államokban annyira kiéleződött a bukott és a megváiasz- ^ tett elnök__ között az ellentét, ÍJ egy teljes politikai zűrzavar )

" . uralkoüik, ügy hogy felmei 111 annak lehetősége, hegy RooseI jFeIt_már most_ átj

r

e^e_ a_iS'ormáriyzást^ A szenátus szenvedélyes aüősságvltája és a nemfizető államok, különösen Franciaország ellen Intézeti támadások a Tettps szerint egy ujabb idegengyűlölő" hullám bevezetését jelentik, melyet méglnkább stimulál az ultra protekcionistáknak a;: a követelése, hogy az amerikai piacok teljesen elzár&ssanak a nemfizető államok árui elől. Mövell a zűrzavart az a körülmény, hogy a Hoover adminisztrá-, j elő hivatalnok ,i .tömegesen mondanak le állásaikról, nogy más I elhelyezkedést találjanak, még mielőtt a demokrata párt átvenné a kormányzást. í§95§2Ü»Jflliáaf § Y1 Íi$?_Íɧ1£Í 3£i A öáfoats 8 /Bernus/ súlyos aggodalmainak ad kifejezést afelett', hogy Paul-BoncourPranciaország népszövetségi képviseletével Pierre Cot ál 1 amt i tkár t bízta meg, ak_i__á_l_lajpöj5an_ a_ b_é.ke_s_zerz_5d_é_sek revizlója mellett agitál nemcsak Franciaországban, de a külföldön is. Berlinien és Budapesten is járt,'hogy bátorítsa a szerződések destruktoralt«• Ily formán a francia diplomácia , egy újabb csapásának kell tekinteni rier-re Cot kinevezését, A francia érdekek megvédése olyan emberekre van bizva, akik azokat Stresemann

; Brünlng, Schieicher, Bethlen stb. szemein át nézik. 52 a körülmény különösen most esik súlyosan latba, amikor az egyenjogúság kérdése Németország javára dölt el i