Lapszemle, 1933. január

1933-01-09 [1393]

sággal beszél. Magénak Maniunak a nyilatkoz* ta következőleg hangzik: "Biztosíthatom, hogy Romániába* nem akarjuk akadályozni, hogy a magyarság művelhesse kultúrájáto Én sohasem voltam ellensége Magyarországnak, mikor harcoltam ellene, ^ert csak az ellen az oligarchia ellen harcoltam, mely a hatalma alatt állott népeket, a saját népét is, igába verte. És most sem érzek mást, mint szeretet a magyar nép iránt.Hitem, hogy meg kell csinálni a kisantant államainak és Magyarországnak a gazdasági egységét, ha nem akarunk aindnyájan elpusztulni. Kezet kell fognunk egymással, hegy túlélhessük a mai vénséget, fizt Magyarországnak is be keli látnia, hiszel az ő élete is ettől függ, de nem tudom, hegy idején megjön-e ez e belátása. Rcmániánan senkinek se$ jjfcott volna eszébe tüntetni Magyarország ellen, ha Magyarország nem kezdi. Ma nem szabad szóbahozni a revíziót, mert az háborúra vezetne s akJ ma háborút akar, az egyetemes pusztulást akar. A sajnál,' clujl esetért megadtuk Magyarországnak az elégtételt." &aniu 1918 évi forradalmi szereplését tárgyalja a Keleti Újság 7 egy román könyv alapján, melyet Stoica szevér irt Maniuról ennek meatanl 60. születésnapja alkalmából. 3ek már ismert körülményt tárgyal, igy például azt, hogy a román forradalmi koalté megbízásától Manlu> mint zászlós Bécsben r már október 13-án átvette a román katonák feletti parancsnokságot. Nóvum, hogy a Franchet d'fisperay-féle belgrádi fegyverszüneti tárgyalások idején már olyan lépéseket tett Maniu, hogy a fegyverszüneti szerződésben megjelölt demarkációs vonalat a Marostól tovább kell tolni Magyarország felé. Ismerteti a könyv aJáséle^aradi tárgyalásokat s ennek kapcsán a