Lapszemle, 1933. január
1933-01-07 [1393]
a "Vissza Ázsiához!* mozgalomról nyilatkozott, amelynek célja az, hogy a japánok önmagukra eszméljenek és megismerjék -saját kultúrájuk értékét, ami sem nem önteltség, sem idegengyűlölet,., sem--;pedig más , nemzetek megvetése, A jelenlegi mandzsúriai -viszály Araki tábornok Kszerint annak a nyomásnak az eredménye, amelyet Mandzsúria előobi ura igyekezett japánra gyakorolni. Hasonló módon keletkezett a kinajapáni és áz orosz-japán háború e hatalmaknak Japánra gyakorolt nyomásából. Japán külpolitikája változatlan marad. Helyeslem - úgymond a népszövetség elveit, de a Népszövetség azt tegye, amire elvei kötelezik és nem kellene átlépnie azokat a határokat, amelyek tevékenységének meg vannak szabva. Azok a hatalmak, amelyekkel a mandzsúriai viszályról kell tárgyalnunk, Oroszország, Kina és az Egyesült Államok De Oroszország és az Egyesült Államok nem tagjai a Népszövetségnek Lés Kínában a káosz uralkodik. AZ utóbbi években Japán sokat várt a I Népszövetségtől, de várakozásaiban keserűen csalódott. Japánnak nincs kicsinyes szándékában Ázsia problémáját önállóan rendezni az ázsiai népek között. Ennélfogva Japán teh t nem gondol arra, hogy a&jat akaratából kilépjen a Népszövetségből, szembeszállók Oroszországnak az egész földgömb szovjetizálására irányuló kísérletével, de különösen azzal a vállalkozásával, amely a japán német al akarja idegeníteni császári uralkodó házától. De nem hiszem, hogy a háború elkerülhetetlen. Ami engem illet, én Oroszországgái szemben aktív ,politikáért szállok sikra, amig nem lehet rábírni arra, nogy feladója a kommunizmust. De kész vagyok Oroszország Leíratja lenni, na leImojidjnt _a b öl se v i zmus r ó 1 •_ A mandzsúriai kérdésben is ugy áll a nad! ügyminiszter szerint a dolog, hogy a történelem bizonyltja, rogy Kina minden, még csak névleges szuvererútassri is visszaélne, hogy n nézbégeket támasszon e területeken. Nem marad más ut hatra, mint közvetlen tárgyalások Japán és Kina között. - * öermania /4-4/ megállapít-