Lapszemle, 1933. január

1933-01-07 [1393]

A lapok londoni jelentései a londoni szerb követnek a Downing Stafoeti latolgatásáról adnak hirt óa ezt az olasz-albán tervvel hozzák kapcsolatba. A hirek szerint Albánia bejelentetne volna az 1921ri tiranai egyezmény szignatáriusainak, hogy az egyezmény értelmében Olaszországtól támogatást fog kérni. A Journal 4 londoni tudósitója szőriét Zogu király nea lelkesedik a vámunió tervért, mar a^órt sem, mert Albánia olaszellenes hegyi lakosságának felkelését idézhetné elő, Zogu király szánithatna ugyan Olaszország fegy veres segitsógoré, de kérdés, hogy a szintén olasz ellenes érzéiüü albán ősapátok nem tagadnák e nog az oügedelmesaáget. A Jourtíal szerint a londoni köröket erősen nyugtal&niV ja az olasz-szerb 'komplikációk lehetősége. Az osztrák kölcsön megszavazását az Agenoe Ecet ^in. 4 szerint a szenátus azért határozta el mégis, mert.az európai béke megszervezéséhez szükséges, hegy Középeurópában helyre álljon a gazdasági ós ezzel együtt a politika stabilitás, Ilivel a határravizióról ügyiem lehlt szó, kivéve az összes érdekeltek hozzájárulásával, a francia diplomáciának csak az lehet a deládata, hogy előmozdítsa a közópeuróp&i államok gazdasági szolidaritását, A fraucia töke. ezt a célt ákír-ja szólalni. A franciáknak az osztrák kölcsön ellen tehát nincs oivi :iíogásuk. Bgy osztrák csőd katasztrofális következmónyeive1 annyira ;isztáb^n vannak, hogy még az Anschluss esetleges megvalósulásának a .ookázatától is eltekintenek. Hogy a szenátus mégis habozott a kölcsön,; •etsaavazni, annak oka az a meggyőződés, hogy tartós haszna a kölcsunek nem lehet, ha a középeurópai államok továbbra is a mostani vám ós ieviza politikájukat folytatja):. A Agence rámutat, begy a kölcsön összeget egy milliárdra lehelne emelni, ha a francia /350 millió,/angol 350 millió/, olasz /1G0 millió/ jegyzésen kivüi 200 milliót az én.oáelt középeuróapi hátainak fsgyezöéhek; igy demonstrálván csatlakotáai