Lapszemle, 1933. január

1933-01-31 [1393]

Január 30-31*1 lapok, B « 1 ü g y • k > _ Tj^ftgiiar Antal :V,:i*bi é rsak lemi^dbbl

. J3^atkosst£Y.aL fogíilkozik dr. Dragics Kiloxad a Politika/28/ vezércikkében, és utal arra, hogy a Szokol-intézaény 70 esztendő óta küzd a délszláv nemzeti egységért és annyival inkább elitéi andó aa a támadás, amelyet illant a püspöki pá sztori «véll«l a katholikus egyház intézett. Pr. Beuor érsek a nyilatkozatában nem tér ki arra az általános felfogásra, hogy a pásztoriéval tartalom káros az állami ás nemze ti e gy ség szeroponteából. Jellemző a pá sztorié vélnek az a kitétel*, hogy a Sz okol-szerve z« ttk naa tartják tiszteletben a horvát és a szlovéa nevet és ezzel is vétkeznak a katholikus egyház ellen. Dr. Bauer érsek nyilatkozatóbaa nam az a fontosj hogy tiltakozik a pá sztorlavélnek tulajdonított politikai tendencia és a jezsuitáknak, valamint a Szent széknek tulaj donifi ott közreműködés vádja állta, hanem inkább az a megállapitá s, hogy a pásztorlevél nyilvánosságrahozatala megmutatta, hegy a katholikus egyháznak milyen sok ellensége vaa Jugoszláviában. Dr. Bauer a nemzeti felháborodást a.katholikus egyház ellen irányuló határtalan hajszának minősítette. A cikkíró az érseki nyi3# tkozat ezen megállapításaival száll szembe és tiltakozik azoa beállítás alltm, hogy a katholikus egyház Jugoszláviába* veszély ban forog. A f elháborodás nem a katholiks egyház ellen, hanem azok ellen keletkezett, akik' s pásztorlevelet ái&i rták.Cikkének további részében Brágics elégtétellel tanti mag, hogy akadtak oly katholikus papok, akik megtagadták a pásztoriéval felolvasását, olyanok is, akik suttogó hangon olvasták fal s olyanok is, akik ki jelentették, hogy a pásztorlevél tartalma nem egyezik az ó* nemzeti éxztlmtikktl. A cikkiró azt hiszi, hogy dr. Bauer nyilatkozata csak Bövtlheti azt az tlltnségas érzületet^ amely Jugoszláviában a katholikus egyház