Lapszemle, 1933. január

1933-01-27 [1393]

gyUtttsan állandóan zava:?ta az együttélés harmóniáját. A német képviselők, ha politikai kaxriert akartak volna, már évekkel uzelőtt meg lett volna onnok a 1 ehető ségs az állami részről falájárj.ott f.;l tétolak mellett. Bosszakaratu ás téves a miniszternek az a vádja, hogy az újvidéki D,7olksbl

0 s a magnevezett két nómetarssági la

J? bibásan és célzatossággal illojálisan járt volna el a miniszterrel szemben, A Frankf.Ztg. ós iainchner líeutjate Nachrichtennek Mi is volt tudősitója a miniszternél járt német újságírók között^ a miniszter t«fcát nem nyilatkozhatott nakik és esek beszédjét nam ferdíthették el, A D#Yolka> blatt padig a diktatúra óta éppen olyan szigorú cansura alatt áll,mint a többi balföldi lap és még az a lehetősége sincs meg, hogy foglalkozhassék az oktatási politikával és annak a nénst kisebbségre gyakorolt hatásával, nemhogy elferdíthetné a miniszter szavait és illojáüskod- " hatnék, Kág azt sem engedték mag a lapck, kogy olvasói tudomásain hozza azt as óriási jelentiségü tényt, hogy a németnyelvű állami polgári iskolákat Újvidéken,Palánkán, Ujvarbászoa, Hódságon, Apátiában és Fehértemplomban 1932 őszén az állam megszüntette tiz évi fem-náHáa után. A mini szter most sem be*él erről a megszűnte tésróT, hanem önként a lojalitásért jutalomnak szánt intézkadésekről, holott mindössas azt kérték a nóm>tok, hogy évtizede fennálló iskoláik fenmeradhassanaík, tehát semmiféle kedvezményt senki nea amiaga tett német rószrtfl. 1925 áprilisában a kormány már megszüntette az összes német középiskolákat, kivéve az egykori uj Ver nászi magán német gimnázium alsó négy o

a

ztáiyának nómot párhuzamos tagozatát ás iskolai évvége felé egyszerűen szélnek eresztette a növar.dékeket;is^után a siker után az iskolai hatóságok o h^met polgári iskolákra vetették magukat é3 azokat kezdték rendszerese ÍJ fojtogatni: Eindon eszközt felhasználtak^ hogy a növendékek számát csökkentsék. A aindenkjil közoktatási miniszterek hiába rendelték al c