Lapszemle, 1933. január

1933-01-27 [1393]

A képviselőház külügyi, ral&mint közigazgat isi ós köz. lckédésügyi.^i^ottsá^^jarTuir 27-én este ülést tort, melyen az 1032«ie"ember £l-én kötött magyar-osztrák kereskadelmi sz~r.-^5­a és - a es él et be lépt et és ér ől s zöld* kül ügynin iezt er i j el e n ­test 4 icgyaljik. „ A külügyi bizottság öaszehivás át„eryéb ként Bayer és Buehinger szocialista képviselők is kérték. ­Titulescu hosszabb nyilatkozatot tett az m AZ 2S'. m baka. """""" 7 ""••7---------•---»-~--------" resti külön tudcsitcja eldtt. Hangoztatta,hogy a három kisen­• tente-állam egyike sem riseltetik ellenséges indulattal Magyaro* szág iránt, sőt gyakorlat i értékü, .harátsÁgos politikát akarnak relé szeaben követni. Egy magyar-román barátságos polit lka már a két cr szág kczös gazdasági érdekeinél fogra is kivánatos, s mind. az, aai a két ország közötti míris számotterő árucserét clénkiu heti,, neaccíík a két országnak, hanem egész Köaépeurcpánsk is ér­deke. Titulescu ezután több konkrét pontot jelölt mag, melyekre nézre Románia könnyítéseket tehetne Magyarországnak* ilyen rolnaj a román behozatali kont inrene k ibe'" it é ee, esetébe a magynr kon­tingens leendő kibővítéséért; könnyítéseket a ihatna Románia Ma­gyarországnak a sz abadkikötŐkrcx s?.élc törvény keretén .elül is, kellő megágyazó* alapján. A gyakorlati negralcsulás agyatlen ne"4 ja ezer in te 11 gyár ország, Ausztria, Csehország, Jus_ ->s z lária ée Románia meg egyezés a. kedvezményéé ráírok el T '2 alapján. Felfogása szerint a has oKLc irányú 1 ar üeu-terv még nem részit ette cl tseg­ralósulási lehetőségét, sői azt hiaz^hogy ezé a térré a jerő'. A középeurópai állagok r&py együtt wiködnek, hogy lethoz jasjanak, ragy elzárkóznak egymást cl s egymásellen köziének, ami sorié r.yo­moro^ dönthet ji őket. Oly erycsülés, mely ralaki ellen irányul,nea -irhát sikerrel, de ir en, ha r&laminek keresztülritólét célozza.

Next

/
Thumbnails
Contents