Lapszemle, 1932. december

1932-12-09 [1392]

Franciaország é

B Anglia leszerelési tervében a $oni*or /2l/ a

z e

ia6 15 év"óta*történt lépést látja & fegyverkezési dzsungelből V9L6 k 1 bon'íSo?JTf*ló~Ta"^rróí n» ggy ő snl Igyekszik Amerikát is. Amerikában az © tévhit'uralkadik, hogy . Herriot terve, a Záraién tervvel azonos, holott lényeges különbség van a kettő között. Harciét terve nem akarjs Amerikát belevonni a nemsetkozi hadseregbe, hanem csak olyan aérva k

0

opc« rálást kivan tőle, aminőt eddig is megadott és amelyre a Kellog paktum értelmeken vállalkozott* A fegyveres intervenoió kétdósének eldöntése továbbra is az álleafő és a kongresszus hatalmi körébe tartozna. A francia terv tehát semmitsem kivan Amerikától ami szuverenitásának derogálhatna. Még as európai hatalmakkal szemben támasztott golyósabb követelések sem csorbitják a nemzeti szuverenitásukat. A francia és brit tervak legfontosabb momentuma az, hogy megnyitja az utat Németország revíziós aspirációi felé. A Covenant 19 perísgrefusánsk konstruktív értei mezé és fogja eldönteni a leszerelési probléma sorsát. Hogy a békés revizió sslSkségességét most már a gyesiteek is hangoztatják, a ^onitor szerint igen biztp.üó symptoma . A gazdasági és politikai krissisek lidércnyomása aár ráeszméltette a világot arra, hogy a helyzet végső megoldása n3m lehet m£s mint konstruktív politkai és gazdasági revizió. Ma aAx azok a győztesek is érzik a béke 32 érződé sek tarthatatlanságát^ akik azoknak revén a legtöbb területekkel és kincsekkei gyarapodtak. A washingtoni külügyminisztérium két vaskos kö*9tbsa hozta nyilvánosságra a diplomáciai levelezést, melyet Amerika háborúba lépésének időpontjától, azaz 1917 április 6,-ától fogva folytatott a szövstséges hatalmakkal. A I.I.Times /El/bő kivonatban ismerteti ezen skméayoii tartályt, amelyből kiviláglik, hogy a .szövatsége sek milyen szorongatott németben voltak a/wngartí. átjárok tevékenysége ^fl^j^l^ Ki derül