Lapszemle, 1932. december

1932-12-03 [1392]

, sitaon agymás álláspontja iránt, A népszövetségi kölcsönök londoni ligájának bizottsága az Instituto of International Finánca utján felszólította az amerikai bankárokat, akik részt vettek ezen kölcsönök kibocsájtási akciójában

} hogy kollaboráljanak a londoni bizottsággal a befagyott kölcsönök mobilizása érdekében. A N. Y Times /íd/ pénzügyi rovatában ismerteti az Investment Bankers Association vezetésa alatt álló fenti intézetnek erre vonatkozóan kiadott jelentésót, amelyben magáévá te szi a londoni bizottság álláspontját. A jetontés felsorolja az adós országokban befagyott hitalak összegét. Magyarország 7 és fél millió dollár a és fél :*~og xakonstrukciós kölcsönnel szerepel a listán. Curtius volt német külügyminiszter a World Alliance 17,-1 évi kongresszusán mondott beszédét ismerteti a N.Y<Tim»s /i2/. Curtius kifejtette, hogy a fegyverszünet alapját az ideiglenes szerződés képezte, mely Né ie tor szag és Amerika között, mint a többi hatalmak képviselői között jött létre, a melyet a későbbi békeszerződés azonban alaI posan dezavuált, ^eszedében kiterjedt a háborús bünüsség éji a jóvátételek kérdésére: i 9. Németország 38 é s fél milliárd aranymárkát fizetett jóvátétel cimen, holott a fenti ideiglenes szerző<iés érteliiébe-i 26 milliárd aranymárkát kellett volna csak fizetnie, Tfé etország abban reménykedik, hogy kereskedelmi könnyítésekkel lehetővé fogják neki tenni, hogy magántartozásai- törlessze De politikai fizetségekről, azaz jóvátételről semiai körülmények között sem lehet többé szó. Franciaország uj leszerelési tervét Curtius haladásnak tekinti"sTraegértés felé és alkalmasnak arra hogy Németországot visszavezesse a leszerelési | konferenciához. Az európai politikai és gazdasági kibontakozás, Araerika erkölcsi és gyakorlati támogatása nélkül lehetetlen, Curtius után 3ilas 3tra\vn

>a

z araerikai kereskedelmi kamara volt elnöke axiamzetközi relációk