Lapszemle, 1932. december
1932-12-30 [1392]
\jí J Az osztrák kölcsönről szól a Temps 89 eezércikke, mely hangsúlyozza, hogy itt nem egy megszorult ország rendes megsegltésérök váa szó, hanem egy olyan pénzügyi segltőmüveletről, mely egy meghatározott politikai akció egyik részlete, amely akciónak célja az európai .szolidaritás megszervezése. Elsősorban Ausztria független létének a biztosításáról van szó, ami lényeges garanciája a középeurópai békének. Az Anschluss ellenzése az alapja ennek az akciónak, annális inkább, mert az Anschluss Ausztrián úgysem segíthetne. Ausztriát csak a szomszéd államokkal kötendő előnyös kereskedelmi szerződések révén lehetne tartósan jobb helyzetbe juttatni, f ez azonban mindeddig nem valósult meg, s Így Ausztria hozzászokott ahhoz, hogy a nagyhatalmak pénzügyi támogatásához fordul és a segélyezett nemzet hálátlan szerepét játsza. A Temps ezután a mostani osztrák kölcsön előzményeire pillant vissza s megjegyzi, hogy a kölcsönterv francia ratifikálásától függ annak gyakorlati végrehajtása. Ha a ratifikálás nem történne mag, ugy Ausztria-állítólag nemtudja folytatni az 1928-1 népszövetségi kölcsön törlesztését, politikai téren pedig az lenne a ratifikálás megragadásának követekezmónye, hogy Bécs elfordulna Paristól s Berlin és Róma felé közeled»• ne. A ratifikálás mellett; felhozza a T^mps azt is, hogy Dolt fuss kancellár amlt^sak tehetett megtett az osztrák pénzügyei rendbehozására. Erőfeszítései dicséretreméltók, de még mindig elégtelenek, mert Ausztria még mindig módján felül él és többet költ mint egyes más középeurőpai államok, melyeknek pedig kétszer akkora a lakosságuk, mint Ausztriáé. Az osztrák
