Lapszemle, 1932. december

1932-12-02 [1392]

nemrég lökte vissza ezt a szemtelen felszólítást. Ugyanaz a felszólítás most Franciaország pecsétjével jelenik meg ujból

8 s mindez azért, hogy Moszkvától Ígéretet kapjanak arra, hogy nem intézi eel erőszakosan a vitás kérdóseket

s vagyis a besszarábiai kérdést. A szovjetnek tehát sikerült elismertetni egy nyilvános okiratban azt, h&gy van egy besszarábiai kérdés,, amelyet pedig a nagyhatalmak Románia javára már elintéztek Általában ugyanezeket a kifogásokat emeli a szerződés ellen a Débats 1 is, megjegyezve, hogy Titulesou a kérdéses feltóteleket legutóbbi beszédei szerint sohasem fogja elfogadni, mert ott Besszarábiára történik célzás* Nemhogy kedvező lenne ez a nyialtkozat Romániára nézve, hanem a legkellemetlenebb*- William Martin a Journal de Geneve 1 vezércikkében azt irja

? hogy ha Románia jó arcot is csinál a rosszjátékhoz, azért nyilvánvaló, hogy nem tetszik neki Pári3 ós Varsó extraturja a Szovjettel, Titulescunak igaza volt, amikor azzal is indokolta a román-oroaz paktum visszautasitását^ hogy az a Kellogg-paktumon túlmenő értékkel nem bár* Ha Franciaország és Lengyelország mégis szerződtek a szovjettel, erre fontos okuk lehetett; elsősorban gazdaságiak, de főleg politikaiak. Aminthogy a távolkeleten Mandzsúria miatt keresik a szovjet kegyét Japán, Kina, sőt Amerika is

s éppen ugy a danzigi koridor miatt igyekszik Lengyelország megnyerni magának a szovjetet hogy egy esetleges német konfliktus esetén az orosz támogatást, vagy legalábbis semlegességet megkapják* Ugyanaz a helyzet áll elő most, mint amelyből annakidején a cári Oroszország és a Franciaország közötti szövetség létrejött. ftemvalősziníi, hogy ezek a számitások helyesek- A szovjet diplomácia mindenesetre a németeknek ós a lengyeleknek is megígéri a,maga támogatását, illetve érdektelenségét, igy azután mindenki kurizál neki Az amerikai háborús adósságok ügyében Paris, Londom és Brüsszel a ferapsTTezőJfofffi'"szerint ujabb választ küldenek Washington