Lapszemle, 1932. december

1932-12-27 [1392]

nehéz álmok gyötrik, azt Steed cikke és egyéb sajtójuk is bizonyltja. A revíziós veszély kiváltotta gondok voltak te• hát kétségtelenül azok, amelyek a belgárdi rendkivüli értekezletet előidézték. De mit tehet a kis entente ezen fejlődés feltartóztatására? Hogy Belgrádban taktikai kérdésekben egyetértettek, az valószínű, de hogy többre is jutott volna, ezen kételkedni lehet. Talán igazán azoknak van igazuk,akik azt állítják, hogy a belgrádi megegyezések pozitiv oldalról csak azért hallgatnak, mert ebben a tekintetben egyáltalán nem volt mit elárulni. Balkán-Unlórol egyáltalán nem lehet„szó Toncsev_Dimltrl volt bolgár minister kijelentései szerint, aki bécsi tartózkodása alkalmával a "Rp."~nak interjút adott.Ismerteti hazája kétségbeejtő gazdasági helyzetét. A szomszédállamokhoz fennálló viszonyok tekintetében Albániával és Törökországgal a legkitűnőbb viszonyban állanak. A többi balkán-állammal szemben is ugyanezt kívánnák, de ez nem tőlük függ. Mindenekelőtt a oalkáni "győztes államok", elsősorban Jugoszlávia azokra a kötelezettségekre is kellene, hogy gondoljon, amelyeket a neulllyi békeszerződés ünnepélyesen rájuk hárított. A kisebbségi kér

dés még mlfldlg ninc

s £i^^jgyj.-Í^Bülgárla_ még mindig nem kapta m

eg a teng

erhez kivezető u

tat. Balkánuniő, amelynek érdekében egy nagyhatalom is igyekszik, cem jöhet létre, amig nem az igazság ós