Lapszemle, 1932. december

1932-12-24 [1392]

A revízió és a biztonság kérdéseit figyelemreméltó módon világítja meg két cikkében Dr. Kari Silex a DAZ. Al-595 és *o-599/ londoni levelezője, AZ egyik cikk cime "Biztonság revízió által''. Ebben mindenekelőtt azt fejtegeti, hogy a genfi formula természetesen nem hozta a német egyenjogúság elismerését. Egy másik egyenjogúság az, amelyet ez a formula hozott: két igény egyenjogúságát, t\z, ami"egyenjogúnak" nyilváníttatott, az egyenjogúságra való német igény és a biztonságra való francla"igény". AZ a kifejezés , hegy mindenkinek biztonságot, tehát számunkra is, senkit sem téveszthet meg afelől, hogy a biztonsági követelés Franciaországtól indul ki, hogy tehát mi magunkat a genfi aláírás által egy-egy az egyenjogúságra való német és francia igényre köteleztük. Ezzel harcunk komoly kezd lenni. Franciaország a jövőben ép oly kevésbbe utasíthatja el egyenjogúságunk tárgyalását, mint ml a francia biztonságét... Egyenes végrehajtásban az egyenjogúság elvének a fegyveregyenlőségre kell vezetnie. Ez biztonság, amely az általános leszerelésben rejlik és amelyre báró Neurath kérdésében hivatkozott. Bármit is mondott ehez a Népszövetség, a Népszövetség magábanvéve nem döntő tényező, k politika végrehajtó orgánumai a hatalmak voltak és maradnak. ggk azonban sehogyan sincsenek arról meggyőződve, hogy az általános leszerelés fokozza a biztonságot, ellenkezőleg. Ami Angliát illeti e hónapok tanulságai után nem állhat fenn kétség aziránt, hogy a teljes fegyverkezési kiegyenlítés egyáltalán elutasittatik, nemcsak a fegyverkezés általi kiegyenlítés, fífelől semmilyen felelős német politika nem tévesztheti már meg magát... *z angolok jegyzékeikben és vezércikkeikben mindig equality of statusról beszéltek és csak a gen n formulában Írták alá az equality of rlghtst. Nem tehető fel, hO£;