Lapszemle, 1932. december

1932-12-24 [1392]

A traui oroszlánok megcsonkítása nyomán támadt olasz-jugoszláv feszültség és konfliktus foglalkoztatja a •Temps 23 vezércikkét, mely csak kárhoztatni tudja a traui vandál csonkításokat, melyek azonban csak felelőtlen egyéni cselekmények s ezekért a jugoszláv hatóságokat felelőssé tenni nem lehet. Alig lehet megérteni, az olasz ifjúság heves jugoszláv-ellenes tüntetéseit, melyeket az olasz sajtó izgatásai méginkább elmérgesltettek, ugyancsak nehéz megmagyarázni az olasz szenátusban elhangzott éleshangu jugoszláv-ellenes beszédeket és Mussolini szigorú hangú felszólalását, mely jugoszláv részről azután nem maradhatott válasz nélkül. A választ Jeftícs külügyminiszter meg is adta, rámutatva, hogy a traui csonkítások diplomáciai lépés tárgyát nem képezhetik. Bag'nanine jugoszláv szenátor beszédében viszont az olasz-ju- * gőszláv érdekközösséget hangsúlyozta, s a Temps szerint kívánatos ls volna ezt a józan gangokat ugy Rómában mint Belgrádban megszívleljék, mert nyilvánvaló, hogy a két ország lakosságának felizgatott hangulata az alap okaaz európai politikára évekóta ránehezedő nyomott hangulatnak, Sajnos attól kell taftani, hogy a kedélyek lecsillapodása egyhamar nem következik be. Tény, hogy Közcpeurópában aggodalom él, hogy a Wlckham Steed által leleplezett német-olasz hegemonlsztikus ábrándok erősen foglalkoztatják Prágát, Belgrádot és Bularestet, s hogy a kisantant köreit az utóbbi Időkben erősbödő re- < vizlós propaganda is foglalkoztatja, azt a belgrádi konferencia ls bizonyltja. A három kisantant állam hajthatatlanul ellenez minden középeurópai területi változást, hiszen a békeszerződések védelme a kit antant lét oka, Kem meglepő az sem