Lapszemle, 1932. november
1932-11-21 [1391]
^^£_>/ A Gomboa-kormány külpolitikájáról ir hosszabb oikket a Ttmpa 20-ban Georges Marót : mint a Temps budapesti levelezője.- Mindenek előtt azt irja, hogy a magyar külpolitikát közvetlenül Gombba miniszterelnökvezeti, matatja ezt többek között romi utja ia„ A oikkiró ezután Gömbös miniszterelnöknek kormányrake rülé se óta tett nyilatkozataiból ragad ki egyes passzusokat, m ly ékből azt a következtetést vonja le,hogy Magyarország a jövőben nagyobb buzgalommal akar dolgozni a középeurópai államokhoz való gazdasági közeledésen, mint a múltban t A szoaszódállamckkal való együttműködésről Gömbös miniszterelnök természetesen csak óvatos formában nyilatkozott, mikor azt mondotta, hogy Magyarország nem zárkózik el a szomszédokkal való együttműködéstől-, A oikkiró emlékeztet arra, hogy Bethlen gróf még egy évvel ezelőtt is azt mondotta, hogy a békeszerződések revíziója nélkül a szomszédorszagokkal való gazdasági közeledés lehetetlen,. Gömbös miniszterelnök azonban kertelés nélkül kijelenti, hogy nem ellensége a közeledésnek 3 csak egy igen mérsékelt feltételt köt ki: t«i. hogy a magyar kisebbségek jogait teljes mértékben tartsák tiszte le tbem* Ha ez az a változás amelyre Gömbös miniszterelnök előzd nyilatkozataiban a magyar külpolitikát illetően vélzást tett, ugy ez a változás nagyon örvendetes 0 Bzt a változást persze elősegítették az események, valamint a magyar közvélemény alakulása is, amely napról-napra inkább belátja, hogy mindenekelőtt élni kell s éppen ezért helyesli eV szomszédokkal való gazdasági megegyezést* Gömbös miniszterelnöknek azonban az érdeme nem kisebbedik azáltal, hogy őszintén csatlakozott? ahhoz a politikáhozm melyet kevéssel ezelőtt osak kisszámú, tiszták-** láté ember hangoztatottá Ami a közópeurópai országok gazdarági közeledését illeti, errenézve több felfogás áll fenn, a német Hittelauropa mm*mmm — mm terve, melyet Magyarország veszedelmesnek tartj a francia dunai ter*
