Lapszemle, 1932. november

1932-11-17 [1391]

ség az. egyhangúság elvétől olt érjen? "'iogyan lehet kötve a Népszövetség elhatározásainál kizárólag a fennálló szerződésekhez, amelyek részben kényszerű ikt át rmokat képeznek és már ma a 19, cikk érteimében sok tekintetben alkalmazhatatlanokká váltak? Németország azt az álláspontot foglalja el, hogy előbb Jg$r£j2át _ke 11 _meg_reformálni fején és végtagjain, mielőtt a kontinens status quoját l£$m sematikus és apodiktikus módon beláthatatlan időre állapítják meg,.* Kémetország nem lesz az egyedüli ország, amely ezt c immm tervet végrehajt hatatlannak fogja nyilvánítani. A hatalmakm% á- téWöevett kölcsönös támogatása ép olyan erős ellentállásokba fog ü't&özni, mint a szara..sf Slöl hadseregeknek szankciós célokra való igóny&evétele. Olyan á;..iamok, mint Olaszország ép olyan erősen fognak védekezni, mint Németország ama feltevés ellen, hogy — ™ mm* mm*- ~7mm mmú mW —' mmTmmT BM •« «l» I !• W Véderőí egy részét elvonják a nemzeti rendelkezés elől és egy francia értelemben orientált grémiumnak bocsássák rendelkezésre. Reméljük,- úgymond - hogy ez a francia terv csak első nem kötelező javaslatot képez ás hogy az angolok az ő javaslataikkal jobban számot vetnek az európai szükségletekkel. Különben nem látunk lehetőséget arra, hogy miként lehetne ezen az uton és ezekkel :z eszközökkel azt az egyenjogúságot helyreállítani, amelyet Németországnak követelni kell és amelyet megadni a hatalmak késznek nyilatkoztak. - Hitler lapja, a Völk. Beob. /16-316/ , nfi táviratában erősen becsmérlő szavakkal boncolgatja a legújabb francia leszerelési tervet. Már első sietős áttekintésénél - úgymond - ökölnyi vastag hazugságokra, igazi francia őszintetlenségre és fennhéjazásra, valamint annak a megértésnek változatlan hiányára bukkan az ember, hogyszerzőűéseket" mindkét részről be kell tartani.