Lapszemle, 1932. november

1932-11-17 [1391]

A francia leszerelési és biztonsági terv közzététele a Voss. Ztg. /15-48/ jelentése szerint berlini politikai körökben csalódást keltett. Mig Herriot beszéde illetékes helyeken, sót a birodalmi kancellár által a külföldi sajtó képviselni előtt tartott beszédében mint tárgyalási alap barátságos méltatásban részesült, addig a tervezet mostani alakjában erős aggályokat kelt. Kevésbbé leszerelési tervet látnak benne a szó tulajdonképem értelmében, mint inkább Európa francia szempontok szerinti politikai megszervezésének tervét, A német egyenjogúság problémáját a francia terv teljesen nyitva tartja és bizonytalan jövőbe tolja ki. A részletes berlini kritika mindenekelőtt a francia biztonsági rendszer felépítése ellen irányul, amely szerint ezentúl elesnének az egyes államok földrajzi és katonai helyzetéhez eddig mért korlátozások. Különösen aggályosnak tekintik szankciós intézkedéseknek a Népszövetség többségi határozatával való életbeléptetését, mert a jelenlegi politikai helyzet szerint könnyű dolog lenne Franciaországnak, hogy mindig többséget biztosítson magának a Népszövetségben. Elutasítják azt a formát is, amellyel Franciaország a milícia gondolatat beleépítette a tervbe, mert a különböző hadseregek szolgálati ideje közötti eltérés továbbra is megmaradna.- walter Hagemann a centrumpárti Germaniaüan "Genfi jegyzőkönyv!" cimü vezércikkében bírálja Herriot tervét, amelyben a cikkíró szerint nagyon sok szó esik külön jogokról, szélesebb biztonságokról, bizonytalan étappeokról és különbözőképen magyarázható földrajzi feltói.elekről, de annál kevesebb szó esik a tényleges leszerelésről, a támadó fegyverek és a hadianyagok eltűnéséről, a közelebbi jövőben való gyakorlati egyenjogúsításról. A terv konstrukciója nem tünteti ki ma-