Lapszemle, 1932. november

1932-11-17 [1391]

Paul-Bonoour exedeti tervéhez. Bár mai formájában sem valami megnyugtató, mégis megvan az az előnye legalább, hogy logikus francia eszméket tartalr aaz éa a biztonság gondolatát választja alapul • Viszont az is igaz, hogy a francia javaslatok osak fölvetik a problémákat, nem oldanak meg semmit, dt sz magosak jó, mert a mai európai és világhelyzet mállott ezek a kérdések agy som oldhatok meg* - A Dobat a 16, mely régebben ugyancsak tajték' zott a terv elfca, most sokkal szelídebben ir róla s :51a.3 osak azt kifogásolja, hogy a ttrv a biztonság megszervezésében Amerikára és Angliára számit, alaptalanul,, - Pertinax az Boho 15-ben a tervet mostani formájában összehasonlíthatatlanul kislégitöbbnek látja miftt volt azelőtt, mielőtt a legfőbb honvédelmi tanács ls nem tárgyalta, k terv azóta lényejmes átalakuláson ment ét. Nem kell attól sem tartani, hogy a tervből a tőbM állam majdcsak azt fogadja sl amit előnyösnek talál mag&ranózve, a töb~ vit pedig elveti, mert a terv kifejezettem hangsúlyozza, hogy egyes részei szolidárisak egymással

9 A szocialista JPojpja^ire^iszont, amely a tervről régebben kedvezően irt, most hogy teljes szövege ismeretes, több súlyos kifogást, emel ellene: nem elég prsoiz, kibúvók vannak benne oly itányban, hogy a haderők létszámát emelni lehessen. De főleg, ha megvalósulna, akkor a rövid szolgálati idejű miliőim rendszerű rendes haderők mellett még külön speoiális hadseregek keletkeznének. Az volna az eredmény, hogy nemcsak a német haderő emelkednék, hanem Franciaországban is megalakulna a rendes hadsereg mellett mégagy külön, a német zsoldos hadsereghez hasonló állandó különleges haderő* A KÖlnische Illostrierte Zeitungnak a franoia fegyverkezőeekről szóló külön propagandaszámát a Temps, Débats 16 ismertetik. Az olasz fasoismus tízéves mérlegéről szóló ujabb oikkében