Lapszemle, 1932. november

1932-11-16 [1391]

bee m ugyancsak tiltakozás hangzott el a magyar parlamentben a fraktsfurti Bserződéa megkötésekor Klszása-Lofcharingiának Franoisországtdl való elszakitáaa állon. Igaz, hogy a politikai körülmények Ma^yarorazágct akarata ellenére Franoiaorazággal sze&beaáiloti azövetaé&i rendszerben kény szeri tették, de a magyarságban még a világháború alatt aem élt éohto~ sem gyűlölet a franciákkal szeahss, az évszázados magyar* írónői* barátsági kapcsolatok erősebbek voltak a politika |énys&»rénél

t aminek tobb*kkozött beszédes bizonyítéka as a tény is, hegy a világháború alatt Ifagrar országon a magyar assinházak váltos&tl&aul műsorukon tartották a nagy francia azerzo*k

# oint Molliire

f Dumas

e Iiostand, Bataílle darabjait, s a budapesti Cparahás pld. a háború alatt több sin 250 estén francia nesíserzük operáit adta elő** Magyarország sobaaeü tekinl»tts ellenaágeinek a franciákat, hiszen a aagyar-fransia barátság majdneia ezeréves múltra tekinthet VI3AZA és gyökerei olyan korban megvoltak taár^ tuti kar több állani, esélyek m franoiabarátaágukkal dioaí&edüak, oég a világon sem volt, A szerző" ezután ssováteszi, ige© htAs.tr haugou azokat az i^z* ságialao Ságokat, amelyeket Magyarországon a trianoni szerzőüáa elkívetett t s egyben megcáfolja azokat a at&rthata&aü vádakat ia, melyekkel ellenségeink a békeszerződés igazságtalanságait mgyarázai szeretnék. Cikk** végén a szerző a franciákhoz fordul, több megértési kér a magyar nemzet számára , s igazságot követel Si^aror szagnak* William *artin a Journal de Qendve 15-ÍKIB Poicc<wré emlékirataiaak nemrég megjelent ujabb köteti? tepoaán feleleveníti m,t a B3S?sélgetéat, mely közte éa Poiooaré között folyt la 191? decemberében. Főinoaré akkor elismeréssel szólott Ausztrífc-Uagyaroroz^g hé>kéakaratárol, de hozzátette, hogy az Bn tente egyaógét megbántani ce» leh?>t a nem elég az ha a Monarohia esak Franciaországnak éa Augliának taaz vékajavaalato-