Lapszemle, 1932. november

1932-11-14 [1391]

mot nyújtott át. Gömbös ugyanis világos formában hangsúlyozta a Budapest és Róma közötti politikai barátságot és az ebből eredi,) közős politikai prograinmot. A római fogadtatás szlvélyességén és pompáján nem szabad csodálkozni, ha az ember meggondolja, hogy mit jelent Magyarország Olaszország számára és mit Olaszország Magyarország sza.— é— ——— mára. Olaszország külpolitikájában Magyarország mint a történelmi elválasztó zóna van elgondolva a német és a balkán-középtengeri világ között. Olaszország tehát a trianoni szerződés által megcsonkított magyar ország újjáépítésében annyiban van érdeke Ive,amennyiben a magyar terület által Közép- ós Délkeleteurópában az egyes befolyási területek tisztán elválasztatnak egymástól. Olasz felfogás szerint Magyarország legyen a középeurópai organizáció egyik főtámasza, a balkáni'egység gyupontja. AZ 1927. április 5-Ikí dátum,vagyis az a . nap, amelyen az olasz-magyar barátsági egyezmény aláíratott, olasz felfogás szerint a mai Európa diplomáciai történelmében majdnem épen olyan fontos mérföldkő, mint 1879 október 7-ike, a közópeurópai politika kezdő dátuma. Másrészt Olaszország Magyarország számára, elsőrendű politikai támasz, mert Mussolini revizionizmusónak objektuma elsősorban Magyarország. A Róma és Budapest közötti kapcsolat tehát annak a kettős célnak felel meg, hogy ebben a zónában helyreállítsa az egyensúlyt és elhárítsa kívülálló nemzetek befolyását. AZ ember csak akkor Ítéli meg helyesen Mussolininak a magyar-kérdésben való revizlonizmusát, ha meggondolja, hogy milyen politikai , gazdasági és katonai természetű visszás helyzeteket Idézett elő a trianoni béke Magyarországon: A magyarok milliói kapcsoltattak le • az anyaországtól és most más nemzetek vendégnépeit képezik. Ezeknek ismertetése után a cikk azt mondja, hogy minden további nélkUl érthető, hogy milyen reálpolitikai okokból mozdítja elő Olaszország