Lapszemle, 1932. november

1932-11-03 [1391]

iinü, hogy newcaber -második felében történik meg.- Kizárólag r&riafaági .látogatásról ran szó, amolyet az olasz külügyminiszt eállásit likára fog viszonozni. • Pierra Oot éa Harriot revíziós nyilatkozatai élénk visszhankeltának a magyar sajtóban- A "Uagyaraág" vezércikkében Ajtay Jó. tesal szóvá, hogy ^err iot a franc la "kepyiaelőháa küiügyT~vit5Já. amelynek hatása alatt a parlament 425 szavazattal 25 ellenében iáimat szavazott Herriot külpolitikájának, nyomatékosan hangsúlyoz! . hagy a aaorofl nemzetközi összműködés révén kibánja megsauntatni a - Lasági rilágráiságot éa Franciaország biztonságát a nemzetközi elintetek máit éiyos mogcldásáral iparkodik biztosi tani. Bármilyen óvatosan f«n is ez formulázva, bizonyos, mondja a cikk,hogy a francia l -iika most már másodízben készül elfordulni azoktól a oerev elame3yek 9 béki szerződésiek igazságtalan a egyben ésszerűtlen lelkezéaeit diktálták- .De ennél még £*lentőségt eljesebb,hogy a he iá külügyi vita sor á TI Franklin Bouillon ant irevizionista keae~ £ÍroHariásaÍTal szemben Pierrc Cot a saélaőbal és a baloldal tapsai ' kiséTrve han q. a oly ozt a ,h<*g y az o revizionista állásfoglalása telje* . megfelel a francia miniszt arelnök felfogás áiak • A "Festi Hirlaí* párisi jelentése szerint Pierre Oot többek t azt mondta, hegy a Fra*klin Bouillon által emlegetett a 16adása* az ^arriot-kormány állásfoglalásának mag felelően nyilatkozott, aío'r azt mondta, hogy a revíziót csak békés eljárás utján lehet ke»szt uirinnl* Mindenki tévedhet, a szövetségesek 1919-ben épp ugy té -ttck

t mint a többiek. Le kell tehát mondanunk arról,hogy alkotái tel d át Javítsuk? 'la a jogi megoldások el&t bezárult az ajtó, kétség• *m%etté hajthatunk olyanokat, akik megnyomorítva érezzük magunkat... M rb padig azt mondta, hogy nem a»aoad bizonyos reménységek előtt bmmmmk az ajtót. Zl6ileyás*lan8ág éa erköOc stclenség v

0

lna kije-