Lapszemle, 1932. november
1932-11-02 [1391]
lln-Bouillon javaslata elleni tiltakozása, amelynek hatása alatt utóbbi a versailiesi szerződés szentsége és sérthetetlensége vedel; mét szolgáló javaslatát kénytelen volt visszavonni A francia kamara tehát elutasítja azt, hogy magát újra a versailiesi szerződéshez kösse, Franciaország tudja, hogy hol vannak a szerződés azon pontjai, amelyek a német népnek legjobban fájnak, és azt is tudja, hogy ezek a pontok nem a francia-német határon feküsznek. AZ emlékezetes ülés ugy látszik a Németországhoz való viszony alapos revíziójának kezdetét jelenti és ez olyan haladás volna, amely sokkal fontosabb, mint Herriot leszerelési terve* Ma már a győztes nemzetek körében is tudják, hogy a békeszerződések nem egyeztethetők össze Európa állandó életfeltételeivel. "Rp." /óO/ a t.erv értékét abban látja, hogy a holtponton való át juta s'lehetőségét nyújt ja. AZ egyenjogúságnak a biztonság kérdésében történt elismerése közeledést jelent a német követeléshez és uj tárgyalások útját nyitja meg. Problematikus azonban a regionális egyezségekre irányuló követelés, amennyiben keleti Locarnot jelenthetni . és az a feltétel, hogy Amerika is részt vegyen a biztonsági garanciákban. Nem lehet tehát még arról beszélni, hogy a leszerelési kérdésben döntő fordulat állott be. "Arb.Ztg, ,! /SO/ legfontosabbnak azt a javaslatot tartja, amely a milícia reiü szerére leendő áttérést ajánlja, és olyan szervezetért lelkesedik, amelynek keretében minden fegyverképes állampolgárnak otthon puskája van. Egyébként gyanakodik, mert 3 német bárók megelégedetteknek látszanak, és inkább továbbra ls az általános leszerelést követeli. "Presse"/31/ örvend annak a közeledésnek, amely a francia ós a német álláspontok között lényeges kérdésekben tapasztalható. Bökkenőt csak a francia biztonsági követelések előfeltételeiben lát, mert ezek eddig mindég teljesitbetetieneknek bizonyultak, iierrlot regionális egyezményeket követel, és
