Lapszemle, 1932. november
1932-11-12 [1391]
k a mp_á n y b a n_ mji_ 0 _n y i 1 a t k o_z_ó_ _t e n ü e n c_ia_ _n e m _ u 1 ztat _o 1 y a n_ ij^e _ rál_is ás felvilágosodott^ nernzetk_oz i kopj)era_c_i_óva l m in t aminot a iíoover adminisztráció követett«A Hearst-JohnsonUorris féle befolyás, amely a xioosevelt kampányban érvényesül nem kecsegtet valami széles látőkórü külpolitikává^. Erre vall már az is, hogy a demokrata platform leszögezte magát a nadiadó_sságok eltörlése ellen, olyankor amikor a republikánus izolaciónista Borah kijelentette, hogy Amerikának érdekében volna az adósság kérdés revidiálasa.Minthogy bármelyik hatalomra kerülő pártnak a gazdasági faktorok fogják megszabni az irányát a monitor ab-' ban bizik,hogy Washingtont még a legfanatikusabb izolációs rezsim sem fogjja tudni visszanyomni a né 0 y fala közzé, jnikor 15-20 milliárd dollár befektetései vannak a külföldön. feltehető az is, hsiul-liS^l-OiL-iLaker~nejc_As _Qw en_X°J^ f lto; nak is lesz szavuk a Boos'eVelt adminisztrációban.Csak az a kérdés> hogy döntő lesz-e ezekének a súlya. A franco-amerikai<í#elációkkimélyitését célzó mozgalommal kapcsolatban melyet Berenger volt washingtoni francia nagykövet és a szenátus külügyiűizottságanak elnöke kormánytámogatással készül megszervezni, a MOÜILOÍ . 2o w^y nispiiaj. luan xatszó Kétnyelvű /francia ás angol/ cikkben kifejti, hogy Franciaországban egyre erősödik" az a tendencia, hogy a külföld, különösen Amerika ás Anglia ^géjrtésé t és rokonszenvét megnyerje_a masa politikája szájnára .Hogy Franciaország őszintén akarja a békét, és hogj irtózik a háborúnak még a gondolatától is, abban nem kétel
