Lapszemle, 1932. november
1932-11-12 [1391]
a Heiiawehrelmek parlamenti és kormánybeli képviselete és más u Helmwehr maga,amelynek legerősebb stájerországi szervezetei mitsem akarnak tudni a kormánybeli vezérek politikájáról. A lap a két irányzat ujbcli egyesülését kivánja, de természetesen a stájerországiak nemzeties, nagynémet követelései alapján. Külpolitika. A genfi utcai harcok után a polgári lapok ismertetik a genfi viszonyokat és sajnálkozással állapítják meg, hogy az osztályellentétek a gazdasági válság következtében most már a békés és higgadt Svájcban is kiéleződnek. "Aro.ztg.* a véres eseményekből tnementót szerkeszt minden olyan kormányzat számára, amely jobboldali módszerekkel próbálkozik a szervezett munkássággal szemben. A francia közvélemény két fontos tekintetben megváltozott, állapltja meg n Rp." párisi levelezőjének cikke. Herriot leszerelési terve az egyenjogúság és a békeszerződések revíziójának kérdésében szakit az eddigi francia politikával, ami különösen figyelemreméltó, mert Herriot kormányzata alatt történik meg? Tárgyalja azokat a különbségeket, amelyek Herriot és Poincaré valamint Tardieu nacionalizmusa között fennállanak. Herriot magatartását nyilván a béke és a biztonság miatt viselt aggodalmai vezérlik, ami a radikális kongresszus előtt tett kijelentéseiben is kifejezésre jutott. A valamely egységes hadseregtipus utáni keresésében a radikálisok nem fogadhatják el a Reichswehr rendszerét, mert minden hivatásos hadseregtől belpolitikai okoknál fogva félnek, A szocialista kritika más irányban mozog és az ellen fordul, hogy az egyenjogúságot politikai feltételektől tegye'
