Lapszemle, 1932. november
1932-11-11 [1391]
Herriot legutóbbi toulousi beszédével állítja szemes, FPA 0 \°.„§1lÍJtttóJA( v A z-. e A ő 5?i-i' é _ r lJ cözCil1i cikke a Honi eseményeket, ahol tudvalévőleg e napokban antifasclsta emigránsok ismét meggyilkoltak egy fascista olaszt. A fascizmus külföldi ellenségei nem sokáig várattak magukra , hogy a maguk módja szerint kommentálják és dokumentálják Herriotnak az olasz-francia viszonyról elhangzott kijelentéseit. Mindenesetre regisztrálni kell az antifasclsta bűnös merényleteknek ezt az ujabb megismétlődését francia földön ugyanakkor, amikor a köztársa- ^ ság legelső és a felelősség legnagyobb súlyával dolgozó politikai személyisége Itáliával kapcsolatban kijelentéseket tesz, amelyekben, ha mást nem de egyelőre utalt a szomszéd nemzet jogos igényel Iránt mutatkozó nagyobb megértés hajlandóságára és azoknak a kötelezettségeknek felismerésére, amelyeket Itáliával szemben még teljesíteni kellene. Két római lapnak a Teverének és Imperonak ugyanide vonatkozó kommentárját ismerteti a Corriere della Sera /9/. A Tevére mindenekelőtt megjegyzi, hogy a francia miniszterelnök toulousi beszédében feltűnően igyekezett kerülni Itália nevének kiejtését, bár egyébként bőven adományo; ta a hízelgő jelzőket a szomszéd nemzet számára, amely a nagy világégés közepette Franciaország oldalán állott. Azt sem hagy hatja megjegyzés nélkül , hogy Herriot meglehetős sűrűn használta a "talán" szócskát, valamint feltűnő az a dlsztlngválás is, amelyet a morális és más közönséges igazságtalanság fogalma között igyekezett hajszálmérővel megvonni. Az Impero viszoi azzal kezdi kommentárját, hogy a francia lapokat olvasva azt hinné az ember, hogy az egész francia földön nincs Itáliának
