Lapszemle, 1932. november
1932-11-10 [1391]
való igényünk renditnetétlen alapot ad cselekvésünk számára* Ebből az alapból fogjuk megítélni mindazokat a terveket, amelyeket elénk terjesztenek, AZ önökhöz intézett kérdésünk Így szól* Biztosítanak önök egy igazi leszerelés olyan módszere szerint, amelyek mindenki száméra egyenlő módon érvényesek, azzal az eredménnyel, hogy mindenkinek az egyenlő biztonság adatik meg? Az uj francia biztonsági és leszerelési tervre'1 ma csak keveset mondhatok, csak benyomásokról lehet itten szó, mert eddig erről a tervről nagyon kevés ismeretes. A francia terv ugylátszik azt tételezi fel, hogy az összes európai szárazföldi államok egyenlő nemű hadseregeket kapnak. Ez német szempontból feltétlenül űlszkutaDilisnak látszik, EJz idő szer int olyan hadseregállapotunk van, amelyet diktátum által kényszeritettek ránk, és afölött panaszkodunk, hogy katonáink más országokéival nem egyenlő értékűek, mert nem viselhetik ugyanazt a fegyverzetet, mint azok* A francia kormány ugylátszik sehol indul ki, hogy csak az e^/nemü honvédelmi szabályzat és az egynemű fegyverzet teszi a kulönoöző országok hadseregeit igazán összehasonlíthatóvá* Ezt az álláspontot nagy haladásnak tartja. Tagadhatatlan, hogj ha sikerül az összes hadseregeknek tisztán defenzív eszközök jellegét adni, akkor döntő lépéssel jutottunk előre a világ erkölcsi leszerelésében és megbékeltetésében.. Csak egyenlő fegyverzetű egyenlő védelmi rendszer által, amelynek potentíalitása a határok hosszúságához ós megsebezhetőségéhez, valamint a szomszédok számához kell hogy hozzá illesztve legyen, érhető el az összes népek száméra az egyenlő oiztonság is. A német kormány, amely a békét kívánja, mert a béke álaásainak a világ minden nemzeténél jobban van szüksége, az igazi általános le* szerelés.'tteömponija alá helyezi, politikáját.. Minden intézkedést üdvözölni fog, amely a defenzív erőt a támadási erővel ellentétben H55iíí.É5w É?®Í2í§?éőíí§ k az esyenlő jogra és az egyenlő biztonság..:a
